Blog Archívum - Oldal 18 a 56-ből

„Lazán, de azért ne túl lazán!” Az esküvő nem csak egy party!

Ha nagyon könnyen is veszitek az élet legsúlyosabb fordulatait és akadályait, kihívásait és nagy alkalmait is, azért ne feledjétek, hogy ez az ESKÜVŐTÖK!

Vannak, aki úgy gondolnak az esküvőre is, mint a legtöbb nagyobb szabású bulira, ahol ezúttal lesz egy pár idősabb rokon is ugyan, de ők 11 felé már egész biztosan elmennek haza, tehát onnantól mehet a party. Ez még akkor sincs így egészen, ha voltatok már olyan esküvőn, ami így zajlott le és vendégként hatalmas estének könyveltétek el. Arról ugyanis nagyon kevés szó esik ilyenkor, hogy a családon belüli, sokszor egészen súlyon megsértődések alapjait adhatja egy-egy könnyelmű buliként felfogott esküvő.

Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy ne a saját kedvetekre szervezzétek a nagy napot, ami mindenek előtt és első sorban Rólatok kell szóljon, de legyetek figyelemmel lehetőség szerint a rokonságra is. Mert egy nem annyira ütős bulit a barátok egész bizutosan megbocsájtanak, míg valami számára teljesen érthetetlen és azonosulhatatlan performanszot a nagymama, vagy épp anyu, apu már nem biztos, hogy maradandó sérülések nélkül átvészel.

Az esküvő akkor a legjobb, ha Benneteket tükröz, ez nem vitás. De legyen valóban akármilyen modern szellemű is egy ifjú pár, akkor dönt jól, ha az esküvő felépítését és jellegét tekintve tudatosan és megfontoltan jár el már a szervezés során. Véletlenül, vagy esetleg figyelmetlenségből semiképpen sem jó, ha megbántotok kár egyetlen közeli hozzátartozót is.

3 meglepő babona az esküvői tortáról

Esküvői babonákban mi magyarok egész biztosan nem szűkölködünk. Nézzünk máris 3 különös hiedelmet, ami a díszes, hatalmas, és jó esetben mindezek mellett finom esküvői tortához kötődik.

Együtt kell felvágni

A tortát hagyományosan együtt szeleteli fel a pár. Manapság persze nem szeletelik végig a tortát, csupán az első vágást ejtik meg együtt, azonban a lényegen mindez mit sem változtat. A szokás alapján ugyanis az összetartozás, az egység, az „innentől kezdve csak olyan van, hogy MI” szimbolikus megerősítése ez a gesztus.

Milyen magas a torta?

Ezt a hiedelmet ismerik a legkevesebben, és talán ez az egyik legfurább a három közül. A torta mérete a leendő gyererek számára és szülstési súlyára, testhosszára utal. Az már más kérdés, hogy honnan tud minderről ilyen jól a cukrász, vagy épp mennyiben képes egy ilyen jövőt befolyásoló cselekedetre az ifjú pár a tortarendelés során… De hát, a hagyomány az hagyomány.

Kinek van felül a keze?

Amikor a tortát vágják szerelmeseink, valakinek kénytelen-kelletlen felül, illetve egyszersmind alul kell tartania a kezét. A hidelem szerint az viseli majd a nadrágot, akinek felül van a keze. Egy biztos: Skóciában ez a szokás valószínűleg nincs a néphagyományok gyűjteményében…

Előny, vagy hátrány, ha nem egy helyen van a ceremónia és a lagzi?

Nézőpont kérdése, mondhatnánk. De akkor máris meg kell vizsgáljuk ezt a két legalapvetőbb perspektívát.

Könnyebb a helyzet, hiszen a ceremóniára bárkit meghívhatsz

Állandó probléma az esküvőszervezés során, hogy sajnos muszáj meghúzni egy határt alétszámot illetően, hiszen végtelen mennyiségű vendéget tényleg nem lehet fogadni a világon sehol sem. Persze mindig problémát okoz, hogy akkor kik legyenek azok, akik már sajnos nem fognak beférni a „VIP” csapatba. Nehéz dolog ez. De mondjuk igaz, hogy a szomszéd nénit nem feltétlenül akarod meghívni az estére, viszont nagyon kellemetlenül jön ki, ha egyáltalán nem hívod meg. Nos, ha A helyszínen van a ceremónia és B helyszínen a vacsora, a buli, tehát maga a lagzi, akkor úgy particionáljátok meghívottakat, ahogyan csak szeretnétek. Nem tökéletes megoldás, de jobb, mint a zéró tolerancia, vagy a 100% wilkommen…

Nehezebb a helyzet, hiszen meg kell oldanotok a transzfert

A fentiek alapján tehát egy problémára megoldást nyújt a két helyszínes megoldás, azonban máris magával hoz egy plusz problémát. Mi lesz a násznéppel? Hogyan jutnak el a mondjuk 5 km-rel távolabb lévő lagzihelyszínre. Ha arra kéritek a meghívottakat, hogy ezt oldják meg, az elég kellemetlen és ad hoc – nem illik egy esküvőre. Itt bizony biztosítanotok kell az átjutást, hiszen a pezsgőzés már a ceremónia után megindul. Szerencsére ma már rengeteg olyan cég áll rendelkezésre, akik kisbuszokkal viszonylag jutányos áron le tudják bonyolítani a személyszállítást/és vagy a sofőszolgálatot is. Ez ugyan a Ti költségetek kell legyen (megint csak azt mondom, nem elegáns ilyen plusz díjakat terhelni a meghívottakra), de hidd el, megéri.

Lassan itt az őszi esküvőszezon

Ha Neked is az elkövetkezendő két hónapban lesz az esküvőd, hasznos lehet az alábbi néhány, aprócska gondolat.

Gondolj az időjárásra! A vénasszonyok nyara az év egyik legkiváóbb esküvői időszaka, mert gyönyörű, ellenben nincs kánikula/nincs hideg. Az eső mégis okozhat gondokat. Készüljetek esőhelyszínnel, vagy valamilyen alternatív megoldással is, ha alapvetően szabadtéri esküvőről van is szó.
Használj fel minél több természetes díszítőelemet! Az őszi sárga, arany, rozsda színei gyönyörű melegséget sugároznak már minimális erőbefektetéssel is. Végre itt az idő, amikor a kevesebb a több!
Domináljon a fa! A hangulat, az illatok, az évszak egésze kívánja, hogy legyen mindne fából, ami csak lehet! A kínálótálaktól egészen a kültéri kis hangulatelemekig, minél jobban érvényesüljön a fa, a maga természetességében. Szinte hallani Vivaldit a lombok közül…
Forrócsoki? Bizony ám! ha egy kiscsit is elkezd fújni a szél, ha az első blézerek, pulóverek előkerülnek a szekrények mélyéről, hát azonnal eljön az ideje a forrócsokinak is. A welcome drinkek palettájára nyugodtan felkerülhet ez a nemeken és életkorokon átívelően imádott finomság. Ha kifejezetten rossz lesz az idő, hát csak még jobban ajánljuk!

„A ’90-es évek mindvégig?” – Esküvőd leendő zenei palettájáról

A zene fontosságáról már annyira sokat írtunk, hogy már vagy egy tucatra rúg az ezzel foglalkozó írásaink száma. Most mégis gyarapítanánk a palettát egy újabb anyaggal.

Arról ugyanis keveset beszélünk, hogy valójában előnyt, vagy hátrányt jelent, ha azzal kalkulálunk a zene tekintetében, hogy nagyságrendileg ugyanazt tartjuk jónak, vagy épp viccesnek, táncolhatónak, vagy meghatónak. Nem árulunk el nagy titkot azzal, nem tesz jót az egysíkúság.

Sokan úgy vannak ezzel az egésszel, hogy belőnek egy bizonyos zenei tematikát, amely az estét uralja, s csak néhány helyre szúrnak be egy-egy elkülönmülőbb dalt (pl. ceremónia, bevonulás, tortafelvágás, fotóvetítés). Ezzel az a gond, hogy már három ember sem szokta ugyanazt szeretni, százötven ember esetében pedig, nos, érted… A poén pedig szintén nem lehet poén 6-8 órán át. Mert az euro-trash popslágerek közül néhányat betetetni a DJ-vel nagyon jó vicc az est megfelelően kiválasztott 3 perceiben, de végig erre felhúzni a zenei összállítást, nem szerencsés. Ez jobb, ha megtörténik a leány/legénybúcsún. Gondolj csak a szülőkre, az idősebbekre, és azokra, akiknek zenei ízlése is van.

Ha mindenképpen ragaszkodsz egy korszakhoz valami miatt, azzal semmi gond. Válogassatok slágereket a lehető legtöbb műfajból. Azzal nem lehet baj. Ha mindkei megtalálja magának az este során azt a 10-15 muzsikát, amit ő is szeret, már máshogyan alakul a lagzi.

Az elegáns vőlegény ismérvei (4. rész)

Még mindig nem elég. Még mindig vannak ötleteink, hiszen még mindig van mit javasolni az vőlegényeknek, akik azt hiszik, hogy úgysem áll jól nekik az öltöny…

A zakó mérete

A korábbi részekben már érintettük az öltöny témakört, azonban a zakóról csak érintőlegesen esett szó. A zakóról, ami akkor nevezhető „pont jónak” méretét tekintve, ha begombolást követően a tenyerünk még kényelmesen aláfér. Máskülönben vagy nagyon kellemetlenül érzi majd magát az ifjú férj az ötödik órát követően a szoros öltözetben, vagy úgy fog festeni, mintha kölcsönkérte volna azt jelentős méretű apukájától egy pillanatra.

Miért ne gomboljuk be a mellény alsó gombját soha?

Többnyire egy legendát sejt az ember e szokás mögött. A régi írek, vagy a walesi herceg egy bohém, ám talpig úriember lovagja sejlik fel a ködből… Egykor matróz volt. Az óceánok ura, Ceylon örök szerelmese. Pedig semmi másról nem szól az egész dolog, mint arról, hogy az alsó gomb a vállfára akasztott mellény tökéletes formáját segít megőrizni, a felvett ruhán begombolva azonban olyan hatást és érzetet kelt, mintha fűzőt hordana az ember. Olyan fűzőt, amit nem rá terveztek, olyan fűzőt, amit nem kellett volna felvennie a ruha alá.
Szóval ne gomboljuk be a mellény alsó gombját (ha csak nincs kifejezetten úgy kialakítva a ruhadarab, hogy az – akárcsak a fenti képen – szabásánál fogva megengedje azt . Így lesz a legjobb.

Az elegáns vőlegény ismérvei (3. rész)

Ha már így elmerültünk ebben az oly keveset emlegetett témakörben, akkor folytassuk az utazást abban a világban, ahol nem találkozik a rózsaszín nyakkendő a Harley Davidsonos övcsattal, s ahol valahogy sehogy sem fér össze a banános zokni a bocskaival.

A nadrágtartó

Napjainkban ismét divatba jött a nadrágtartó. Persze nem annyira, mint a szakáll, vagy a ’80-as évek közepének színbomba ruhadarabjai. De itt van újra. Ráadásul klasszikus formájában, elöl trapéz, hátul hosszú bőr fülekkel, réz csatokkal, sokféle színben. Fontos, hogy amennyiben megtetszik ez a módi, válasszuk mindképp a nadrághoz gombolható füles változatokat és ne hagyjuk, hogy a csipeszes variáns látszólago praktikuma elcsábítson bennünket.

A csokornyakkendő

Sokan döntenek úgy (vagy sokak menyasszonya dönt úgy), hogy az esküvő van annyira mindentől eltérő esemény, hogy a vőlegénynek ezt egy az esküvő után azonnal kidobandó kiegészítővel is meg kelljen spékelnie. A csokornyakkendő többnyire ilyen. Ha csak nem válik a különleges öltözködés az ember hobbijává, valószínűleg nem hord 2020 környékén csokornyakkendőt. ha az esküvőn mégis így tesz (ami egyébként nem probléma a megjelenés tekintetében), próbáljon fel a már meglévő öltözékhez minél többet, hogy megtalálja a megfelelő szín- és mintavariációt (itt ugyanaz lehet a vezérelv, mint a hagyományos, hosszú nyakkendőnél). És ugye mondanunk sem kell: előre megkötött és úgy rögzíthető csokornyakkendőt soha, semmilyen körülmények között ne vásároljunk, ne fogjunk a kezünkbe, ne lássunk és ne beszéljünk olyankokkal, akik láttak már olyat, aki ilyet viselt akár életében egyszer is. Így valamelyest védettek maradhatunk a legsúlyosabb ízléstelenségek ellen.

Frakk?

Kutyás poénok helyett egy kérdés: biztosan akarjuk? Van olyan, hogy igen. Ritka és merész gondolat, de ha mondjuk egy olyan esküvő van tervben, amely hangulatában, külsőségeiben és helyszínét tekintve is inkább a XX. század elejét hivatott megcélozni (miért is ne), a vőlegény, tehát az est egyik fénypontja (vagy akire a fény egy része vetül a mellette álló menyasszonyról), akár frakkban is lehet.
Ez esetben azonban figyeljen oda rá, hogy:

a frakk színe fekete,
a frakkmellény fehér,
a frakking mellrésze vagy pamutpiké-betoldással készül, vagy ráncolt,
a fehér sálat csak akkor hordjuk, ha kabát is van rajtunk (csakis egysoros, fekete kabátról lehet szó),
a frakknadrág oldalát dupla selyemcsík díszíti, alján pedig nem lehet hajtóka, s mivel ehhez az öltözékhez nem vehetünk övet, nadrágtartóra lesz szükség, ha a nadgág nem tökéletes méretű derékban,
+ eredetileg fekete cilinder és fehér selyemkesztyű is tartozik a frakkhoz, de ez a két kiegészítő ma már egész biztosan operettkellék-számba megy, tehát egész nyugodtan elhagyhatjuk.

Az elegáns vőlegény ismérvei (2. rész)

A menyasszony szép. És amúgy is rengeteg időt fordít majd a ruhájára, a sminkjére, stb. De mi a helyzet a vőlegénnyel? Elég lesz az az öltöny önmagában?

Az előző részben szó esett már arról, hogy miért nem érdemes csak úgy bemenni egy ruhaüzletbe és megvenni az első öltönyt, aminek a nadrágszárát a leendő féj nem húzza maga után, vagy az nem bizonyul derékban teljesen szűknek. Ennél több kell az eleganciához.

Nyakkendő

ma már nem kell feltétlenül viselni. Egy rosszul megválasztott nyakkendő nemhogy nem épít a fizimiskán, de az addig viszonylag rendben összeállított egységet is teljesen le tudja rombolni.
Soha ne legyen vékonyka, nevestéges kis madzag (Kosztolányinak jól állt, de az már régen volt), legyen szabályosan megkötve (a winsdor-csomó a legbiztosabb és legegyszerűbb lehetőség), és ami a legfontosabb, soha ne legyen világosabb az ingnél. (A Csőrikés, banános és horgászos mintázatokról érintőlegesen már beszéltünk a múlt alkalommal.) És még egy tipp a végére: a nyakkendő csak a nadrág vonaláig érjen, viszont annáél rövidebb se legyen!

A nadrágszíj

Válasszunk minden esetben bőrből készült nadrágszíjat, ami akkor is fura lehet, ha túl keskeny, és akkor is, ha nahgyon széles. Az övcsat mindig legyen egyszerű, hagyományos. Az öv színe pedig egyezzen meg a cipő (szintén bőr cipő) színével.

Cipő

Fekete oxford, vagy fekete derbi típusú bőr lábbelik közül érdemes választani elsősorban (ha esküvői öltönyünk hagyományosan egyszínű). Ezzel a két klasszikus típussla nem igazán lehet mellélőni. Az oxfordokat, a zárt fűzésű cipőket akár nagyon komoly öltönyhöz is vilselhetjük, míg a nyitott fűzésű, kicsivel lazább derbi cipők jobban illeszkednek az inkább casual irányvonalat képvilselő, ám a XXI. században esküvőkön is probléma nélkül viselhető öltönyvariánsokhoz. (Itt megint el kell mondjuk, hogy nem azzal van a gond, ha valaki a színeket ízléssel keveri, hanem azzal, ha elegánsnak szeretne látszani, de egy tucat öngólt visz be közben.)

Az elegáns vőlegény ismérvei (1. rész)

Előző írásunkban már pedzegettük a férfiak esküvői viseletének viselt dolgait, most azonban néhány apróságra is felhívnánk a figyelmet.

A konfekció öltönyök rabságában

Bár ma már természetesen nem azt jelenti a konfekció öltöny, mint annak idején a Vörös Október Férfiruhagyár fénykorában, minden esetre érdemes óvatosnak, de mindenekelőtt körültekintőnek lenni. A férfiak szeretik ezt az egészet gyorsan letudni. Felpróbálják, nem rossz, nem tudjuk úgysem, mikor jó, mert nem nagyon van mivel összevetni (ma már nagyon ritka az olyan férfi, aki előszeretettel és ízléssel hord öltönyt. Már a casual is inkább valami nem annyira vasalatlan inget jelent egy 501-essel párodsítva, tisztelet a kivételnek persze, meg hát tisztelet mindekinek, de itt és most az esküvőn tényleg meg kell majd jelenni valahogy). Annak ténye, hogy nem szorít és/vagy nem lóg nagyon, nem jelenti azt, hogy jó lesz. Valószínűleg ettől még egyáltalán nem lesz jó. De nézzünk egy példát a nadrágra. A testesebb férfiak szeretnek kicsit a szükségesnél is bővebb nadrágot hordani, hátha az elfedi a méreteket. Ez ugyanúgy rossz döntés, mint a vékony lábú társaik esetében a hasonló logika (egy kicsit bővebb nadrágban nem tűniuk fel a vékony, talán már-már nőies lábszár). Ezek tévutak.

Érdemes minden esetben szakember segítségét kérni a ruhaválasztáskor, hiszen ő nem csupán arra tud rávilágítani, hogy a mi a legdivatosabb, illetve legdrágább aktuálisan, hanem arra is, hogy mi áll jól a vásárlónak.

Különösen szerencsés lehet mindezzel mélyrehatóbban is foglalkozni, hiszen az esküvő után is, a hétfköznapi életben is alapvetően változhatnak meg a férfiak öltözködési szokásai egy-egy jókor érkező, majd megfelelően pozitív utóhatásokat hordozó stílustippet követően. Uraim, csak türelmesen! Hölgyeim, csak óvatosan. Valahogy így.

Hülyezokni helyett valami más

Manapság óriási divat a korábbi, ’90-es évek elejére jellemző vicces nyakkendő posztmodern utódja, a mindeféle színben pompázó, mindeféle ábrákat (főleg random gyümölcsöket) megjelenítő zokni. Ezek nyilvánvalóan viselőjük roppant izgalmas humorérzékére hivatottak rávilágítani (akárcsak a csodás „egyedi” rendszámtáblák a szélvédő mögött, vagy a hátsó ablakra ragasztva belülről), ezt az önkifejezésmódot azonban egy kicsit érdemes lehet az esküvő idejére komoly önmegtartóztatás idevágó keretein belül parkolópályára helyezni és maradni az öltönyhöz stílusban és színben is passzoló variációk mellett. Van olyan, hogy az esküvő stíéusába ez is belefér, de a legtöbb esetben a klasszikus utat választják a párok – ott pedig nem mutat jól egy neonzöld, avokádós zokni.

A férfiak leendő esküvői megjelenéséről sem szabad elfeledkedzni

Van az úgy, hogy a srácok (nem kell nyilván hangsúlyozni, hogy elsősorban a vőlegényen van a hangsúly) alapvetően nem az öltözködésük kifogástalanságáról híresek. Éppen ezért lényeges nagyon, hogy erre már időben kellő figyelmet fordítsunk.

Legyen összhang? És elég csak Veled?

Az menyasszonyi ruhához valamilyen formában illeszkednie kell a vőlegény ruhájának is. Ha megvan már, hogy milyen lesz a menyasszonyi ruha, és legalább 70% körüli elkészültségben tart már a projekt, akkor kezdhetitek összeválogatni párod esküvői szettjét is. Ha nagyon elüt a ruhátok, az nem a modernség, vagy az extravagancia hatását kelti, hanem a szedett-vedettségét. És bár elsősorban a Ti ruhátok kell összhangban legyen, ne feledjétek megtervezni a meghívott, de főként fontos szerepben lévő férfiak számára is lassanként előírni a dress code-ot. Az összhang globálisan az igazi. ;)

Szigor, vagy megengedő hozzáállás?

Nem kell, hogy a vendégek férfi ága több tízezres ruhavásárlási dömpingbe legyen kénytelen kezdeni, ha szeretne a vendéglistán maradni, ellenben egész bátran megszabhatjátok a minimum elvárásokat (pl. domináns a zöld, vagy kizáró szín a piros és annak mindne árnyalata). Nem árt tisztázni mindezt, és különösebben magyarázkodni sem szükséges, elég szépen kérni, és elég ezt az időben kiküldött meghívó megfelelő sorai közt elhelyezni. Ez a ruha-kérdés olyan dolog, amiről nem feltétlen baj, ha ezúttal nem a férfi dönt. Sőt!

1 2 3 … 15 16 17 18 19 20 21 … 54 55 56