Blog Archívum - Visegrádi Esküvő

Az esküvő előtti utolsó napokban inkább pihenjetek nagyokat…

Bár az ember a hajrában szeretne a leghatékonyabb lenni, az esküvők világában ez nem igazán kivitelezhető. A Nagy Nap előtti szűk időszakban inkább hangolódjatok, pihenjetek!

Általában legalább fél évet szokott felölelni az esküvőre való felkészülés, ez a legtöbb esetben inkább egy jóval hosszabb periódus. Annyi mindennek kell flottul működnie, hogy ez nem is csoda. A halogatásnak, a ráérősségnek nem igazán van helye ebben az időszakban, mert egy-egy hét üresen, szervezés, intézkedés nélkül később megbosszulja magát, de ami még fontosabb tény, hogy semmiképpen sem lesz rá elég az utolsó néhány hét, hogy olyasmit szervezzünk le, kössünk le, oldjunk meg, amit akkor már nem lehet. Az pedig egészen biztos, hogy 2-3 nappal a dátum előtt már ténylegesen hasznos dolgokat nem fogtok tudni megvalósítani mindazok közül, amelyek ennél hosszabb időintervallumot kívánnak meg.

Szó ami szó tehát, hogy pár nappal az esküvőtök előtt már ne erőltessetek semmit. Pihenjetek inkább sokat, aludjatok sokáig, reggelizzetek nagyokat, sétáljatok, élvezzétek az életet és hangolódjatok a Nagy Napra. Rengeteg energiára lesz szükségetek, a tartalélok kiaknázása pedig semmiképpen sem vezet jóra. A pihi, egy jó film, egy mehitt séta egy jó kis kávézással a végén annál inkább. Már nyugodtan elengedhetitek magatokat.

Nehezen megközelíthető helyszínen lesz az esküvőtök?

Semmi gond. Nagyszerű, hogy sikerült leszervezni a napot oda, ahová megálmodtátok.
Néhány apróságra azonban mindenképp figyeljetek oda!

Legyen lehetőség a biztonságos, kényelmes parkolásra.
Aki nem tud, vagy nem akar autóva jönni, annak legyen opciója transzferre egy még könnyen elérhető helyszínről indulva, majd oda visszatérve (ne kelljen egymás között szerveznie mindezt a vendégseregnek).
Jelezzétek a vendégeknek egyértelműen, hogy a helyszín távol esik az infrastruktúrától (amennyiben ez így van), senkit ne érjen meglepetés.
Mindenből készüljetek bőven és alaposan (természetesen ételek, italok, esetleg pokrócok, székek, stb-stb.), s készítsetek magatoknak szemléletes listát arról, hogy mit kell vinnetek mindeképp. Az utolsó pillanatokban már nem igazán lesz lehetőség minderre, ha tényleg távol esik a helyszín.
Vizsgáljátok meg egy hozzáértő ismerős segítségével az áramforrások adottságait, főként a zenekar/DJ és a fények viszonylatában. Ha élesben derül ki, hogy az áram nem a legstabilabb, az igen nagy gondot okozhat.
Olyan helyszínt válasszatok, amely valamilyen formában lehetőséget biztosít egy nyári zápor elleni gyors és hatékony behúzódásra mindeki (és minden veszélyeztetett eszköz, pl. a hangosítás) számára.

Dilemmáink: polgári szertartás szűk körben

Mióta különválasztható lett a polgári és a templomi/világi ceremónia, azóta kapcsolódnak nagy-nagy dilemmák a két eseményhez. Például az, hogy mennyire oké, ha csak a szűk család lesz jelen az anyakönyvvezetőnél…

…és akkor szögezzük le máris, hogy minden akkor van rendben, ha Ti ketten rendben lévőnek érzitek. Minden Rajtatok áll, ezt fontos tudnotok. A nyomás persze nagy, ez vitathatatlan.

A legnagyobb félelmek ide kapcsolódóan etikai jellegűek szoktak lenni „hagyományosan”. Az ember már sokszor azt is nehezn dönti el (főleg nagy és komoly szociális háló, baráti közeg megléte esetén), hogy ki legyen a tanú. Egy szűk körű polgári szertartáson azonban valószínűleg a két tanú lesz az a két személy, aki annak ellenére ott lehet, hogy nem tagja a családnak. Ez pedig máris egy komoly „sértődési” faktor lehet, de ami ennél is fontosabb: Bennetek okozhat súlyos dilemmákat. Itt persze nagyon adja magát az opció, hogy legyen a testvéretek a tanú, ám ez a kérdés csak akkor ilyen egyszerű, ha az ember nem a saját bőrén érzi a döntés súlyát. Iletve ne feledjük, hogy egykék is vannak ám a világon…

Ám jön is a mentsvár: a lagzi, mely egybekelésetek valódi ünnepe lesz majd, már nem kötelez arra, hogy csupán a szűk családdal ünnepeljetek, még akkor sem, ha a polgári szertartás esetében ezt valami miatt így oldottátok meg, illetve akkor sem, ha az az esemény is szűk körű lesz. Mert a legfontosabb embereket meghívva is maradhat családias, szűk körű a Nagy Nap, akkor pedig az igazán közel állók mind érezhetik, hogy Velehetk lehetnek és ünnepelhetnek. Talán így sem könnyű a tökéletes megoldást megtalálni, de összességében nyitva marad a lehetőség a nyitásra, a szívből jövő gesztusra, még a legszűkebb keretek között is.

Küldjünk-e meghívót annak, aki biztosan nem tud ott lenni az esküvőn?

Maga a kérdés kissé értelmetlennek tűnhet elsőre, azonban egy nagyon érzékeny témakört érint.

Ha az ember józan paraszti ésszel végiggondolja, hogy a dátum ismeretében, annak közlése után a biztosan eljönni nem tudóknak is küldjünk-e meghívót, a válasz nagyon könnyű lehet: ne. Hiszen mi értelme volna ennek? Talán még figyelmetlennek is nézhetnek minket, hiszen jelezték, hogy sajnos nem tudnak eljönni. Nos, épp fordítva érdemes minderről gondolkodni.

Ha valakit meghívunk az esküvőre, akkor ott egy olyan gesztus születik meg a döntéssel, mely alapvetően még annak tényét is felülírja, hogy remélt meghívottunk nem tud eljönni. Nagyon lényeges tehát, hogy a meghívót akkor is kapja kézhez, ha szólt, hogy sajnos nem tud majd Veletek lenni. Később, és itt nem hetekre, hónapokra, hanem akár hoszú évekre gondolunk, nagyon fontos kérdés lesz, hogy megvan-e az a meghívó, a gesztus ekképpen kézzel fogható módon is elmékeink sorában van-e, vagy nincs. A meghívó, mint fizikai tárgy ugyanis önmagánál sokkal többet hordoz. Ha átadod, ha kézhez kerül, Te mindent megtettél, kifejezted, hogy nagyon szeretnéd, hogy ott legyenek és ezzel kapcsolatban a lehető legőszintébb módon gondolkodsz. Sajnálod, hogy nem jöhet el valamely oknál fogva, de Te akkor is szeretnéd, hogy a meghívót fogadja el. Később aztán nem marad tüske, hacsak Bennetek nem alakul ki az ominózus távolmaradás okán…

Amikor egy barátunk a vőfély – És keresve sem találhattunk volna jobbat

Ez most inkább egy konkrét élménybeszámoló lesz, hiszen valószínű, hogy amit mondani szeretnék, sokkal jobban átjön majd, ha egy konkrét emlékemet idézem fel Nektek.

Történt ugyanis, hogy ott voltam meghívottként egy esküvőn, ahol a pár egy kedves barátja volt a vőfély, vagy ha úgy tetszik, a ceremóniamester, bár amit ő csinált, az egy kicsit úgy volt mindkettő, hogy igazából egyik sem.

Nem erőltette a jófejséget, mégis mindenki örömmel hallgatott rá. Tudta, mikor kell beszélni, mikor kell hallgatni. Tudta, hogy ő most semmiféle főszerepben nincs, ez az este az ifjú páré, azonban kell egy szószóló, kell, aki kicsit gátat szab a komolyabb, ideje korán bekövetkező klikkesedésnek, s szükség van egy emberre, aki összetarja a násznépet, hogy ne váljanak tömeggé. Mindezt a legnagyobb természetességgel oldotta meg közös barátunk, aki egy kicsit olyan volt, mint egy jó fotós: a munkája nélkül bajban lennénk, azonban ő maga tulajdonképpen feltűnés nélkül van jelen mindvégig.

Persze nem könnyű a pár helyzete, hiszen amíg nem éles a helyet, nem igazán tudhatjuk, hogy a felkért barát vajon hogyan tud majd segíteni nekünk valójában a Nagy Nap lebonyolítsában, ezen belül is főként az este következő események mederben tartásában. Nem könnyű, de ha sikerül megtalálni és felkérni őt, a nem tolakodó, de mégis minden tekintetben ott lévő segítőnket, akkor egy kicsit, egy egészen kicsit bizony megütjük azt a bizonyos főnyereményt.

Amikor egy barátunk a vőfély – És már késő…

Gyakori, hogy a ceremóniamestert a pár a baráti társaságból választja ki. Persze ez nem mindig annyira jó ötlet.

Van ugyanis, hogy az ötlet bár nagyon remeknek tűnik elsőre, élesben már annál kevésbé bizonyul jó döntésnek a választás. Barátunk ugyanis lehet bármennyie is tehetséges dumagép, vagy éppen orbitális szervező, egy esküvő az azért más téma. Sokan vannak, komoly hányadban nem ismerik egymást, óriási az életkori szakadék egy-egy társaság között, tehát már maga a kommunikáció is problémás lehet, mármint a fiatalok nyelvén szólni nem biztos, hogy illendő az idős rokonok kitüntetett jelenléte okán, ha meg hozzájuk lövi be a stílust a huszonéves, valljuk be, botcsinálta vőfély, annak többnyire irritálóan modoros következményei lesznek.

Van ám olyaan is, hogy barátunk némi itallal igyekszik lazítani a feszültségen, amit leginkább ő érez, hiszen nincs felkészülve arra, hogy 150 ember hallgatja majd a szavát, illetve 200 véleményezi tevékenységét pisszegve és röhögcsélve. Így aztán hősünk idő előtt vállalhatatlanná válhat az elfogyasztott szeszektől, s finoman meg kell kérjük, hogy inkább hagyja ezt az egész ceremóniamester dolgot, amíg még nem késő. Késő sokféleképpen lehet, de ezt a példák sorolgatása helyett inkább a fantáziádra bízom…

Érdemes tehát végiggondolni, hogy biztosan jó ötlet-e egy kedves barátot megterhelni egy ilyen feladattal, amely valójában egy kő kemény koncentrációt és acélidegeket kívánó munka, akárhonnan is nézzük…

Gondoskodj szállásról az esküvőtökre távolról érkezők számára

Volt már szó erről nemrégiben, de annyira sokszor futunk bele az ezzel kapcsolatos hiányosságokba, hogy hasznos lehet hangsúlyozni ennek a témakörnek a fontosságát.

Először is szögezzük le: NEM várja el tőletek senki, hogy fizessétek nekik a szállást. Ez egészen biztos. ha Ti mégis fizetni szeretnétek, az egy komoly, nagy vállalás, ám semmiképpen sem kötelező. Azt azonban mindenképp vizsgáljátok meg, hogy a településen hol vannak ideális szálláslehetőségek azok számára, akik távolról jönnek, és/vagy nem szeretnének hazamenni az éjszaka során, vagy a hajnali órákban.

Visegrád tele van különféle szálláslehetőségekkel az apartman/vendégház opcióktól egészen a négycsillagos szállodai opciókig. Mi gyakran javasoljuk a Hotel Visegrádot, nászéjszakás szállásként is, azonban számos egyéb szálláslehetőség is adott Visegrádon: kedvezőbb, de egyszerűbb; borsosabb, de prémium wellness szállások közül szemezgethet a vendégsereg.

Nagy segítség még a lehetőségek sorolása mellett, miután a döntés születik, hogy megoldjátok helyettük az előfoglalást is, utólagos vendégfizetéssel. Ez mindekinek könnyebbé teszi a folyamatot, s egyben attól is megóv Benneteket előre, hogy az esküvő napján még ezzel kelljen majd foglalkoznotok, hiszen a vendégek egész biztosan Titeket keresnek majd fel a kérdéseikkel, ez sorsszerű…

A visegrádi esküvők híres otthona: Renaissance Étterem

Ha igazán különleges helyet kerestek esküvőtök otthonául, ahol ráadásul minden kapcsolódó szolgáltatás és lehetőség egy helyen van, akkor a Dunakanyar szívében fogtok rábukkanni a tökéletes helyszínre.

A Renaissance Étterem Visegrád Budapest felőli bejáratától száz méterre található, a Görgey-lépcső szomszédságában. Az egykori, legendás Vár Étterem helyén 1997-ben megnyílt historizáló épületegyüttes egy valódi reneszánsz időutazást ígérő étterem, ahol a személyzet korhű ruhákban szolgálja fel az ételkülönlegességeket, melyek között jócskán találni a Pilis gasztro-kincseiből.

A 460 fős násznép befogadására is alkalmas Renaissance belterei természetesen oszthatóak, illetve adottságaiknak megfelelően termeik egy részében jval kisebb esküvőket is kiválóan meg lehet szervezni.
Ha egybenyitják a Panoráma termet és a Tróntermet, ott 250 főt is le tudunkak ültetni kényelmesen (tánctér kialakítással 25), míg a legkisebb terem, a Traktatórium kiválóan alkalmas egészen kis családi esküvői vacsorákhoz: itt 40 vendég fér el (tánctér kialakítással 25).

A további részletek felől az alábbi linkre kattintva tudtok érdeklődni:

Renaissance Étterem

A saját esküvői ruha előnyeiről

Előző cikkünkben összeszedtük a ruhabérlés előnyeinek legfőbbjeit. Most nézzük meg, miben rejlenek a ruhakészíttetés pozitívumai.

Régi mondás, hogy a ruha teszi az embert, s bármennyire is közhely, azért (vagy talán éppen emiatt is), van benne igazság. A saját ízlésünk, elgondolásaink, személyiségjegyeink vezette esküvői ruhavarratás minden lehetőséget szabadon kínál fel, s ha megtaláljuk a számunkra legtökéletesebb szakembert, akkor valóban csak a képzelet szabhat határt, adott esetben semmiféle kompromisszummal nem kell számolnunk.

Persze alacsony költségvetéssel nemigen lehet számolni ebben az esetben, bár vannak olyan menyasszonyi igények is, melyek a leginkább letisztult vonalvezetés mentén haladnak, s mellőzik a díszeket, a speciális anyagkombinációkat, s például egy-egy családi ékszer viseletének középpontba helyezése céljából indulnának az egyszerűbb ruhatervezés felé. A legtöbbször azonban minden előzetes terv és elgondolás a tervezés és a próbák során alakul ki. Sokszor indulunk úgy, hogy „nem szükséges semmilyen dísz, uszályról pedig szó sem lehet”, s végül egy gazdagon díszített, uszályos ruhához érkezünk meg néhány hét elteltével. Előre ugyanis legfeljebb elképzeléseink lehetnek, a folyamatok során derül ki, hogy a valóságban mi is áll igazán jól, mi lesz az igazi irány.

Mivel ebben az esetben nincsenek határok, nincsenek színbéli, vagy stílusbeli megkötések, arrafelé mehetsz szabadon, amerre csak szeretnél. Ez úgy igaz az anygaválasztásra, mint a színkombinációkra, a díszítőeklemekre és adott esetben akár a kiegészítőkre is (fátyol, táska, cipő, csokor, stb-stb.).

Fontos, hogy a végső ruhapróbát így is legkorábban egy héttel a Nagy Nap előttre időzítsétek, de ideális esetben inkább 2-3 nappal az esküvő előtti időszakra, hogy tényleg minden tökéletes legyen. Hiszen ha ennyi energiát fektetsz a ruhaválasztásba, semiképpen sem kerülhetsz olyan helyzetbe, hogy végül szűk, vagy bő legyen álomruhád. Fontos tehát, hogy minden részlettel tisztába légy, azonban meg kell nyugtassunk: aki esküvői ruhák készítésével foglalkozik, s referenciái jól mutatják profizmusát, minden apró részletről tájékoztatni fog, s mindvégig támogatását élvezheted majd.

Az esküvői ruha bérlésének előnyeiről

Csináltassunk, vagy béreljünk? A kérdés adott és mindenképpen fel kell tegye magának a menyasszony. Nézzük először is a bérléssel járó legfőbb előnyöket, majd következő epizódunkban a saját esküvői ruhában rejlő lehetőségekről ejtünk pár szót.

A bérlés, mint opció adott, s le kell szögezzük, semmiképpen sem ördögtől való dolog. Egy cseppet sem csorbítja az esemény fényét, ha béreljük a ruhát, s valljuk be, legfeljebb egy-egy profi szakértő számára lehet egyértelmű, hogy ruhánkat béreltük, ha esetleg felismeri a modellt, de ennek az eshetősége igen kicsi. Ugyanakkor titkot sem kell csinálnunk abból, hogy béreljük a menyasszonyi ruhát, a XXI. századi Európában nincs ebben az égadta világon semmi ciki.

A bérlésnél sokkal könnyebb a dolgunk, mint a vásrlásnál, ruhakészíttetésnél, hiszen már kész modelleket próbálhatunk fel, s ezek a próbák a legtöbb esetben meg is hozzák a gyümölcsüket, tehát adott esetben nem is hinnéd, hogy melyik darab fog igazán jól állni, ám a kölcsönző profi munkatársai Téged is látnak, kínálatukat is ismerik, így aztán hamar előkerülnek a számodra legtökéletesebbnek kalkulált ruhaköltemények.

Egy kis méretre igazítás szinte mindne kölcsönzőben a szolgáltatás részét képezi, hiszen ezeket a ruhákat lehet oly módon igazítani, hogy később a módosítások maradandó nyomok nélkül visszafejthetőek legyenek, tehát attól sem kell tartanod, hogy egy adott ruha esetleg tökéletes volna, de éppen valamivel kisebb, vagy nagyobb az ideálisnál.

A ruhabérlés anyagi tekintetben és a próbákra, összességében a ruhatematikára fordítandó idő kapcsán is összehasonlíthatatlanul kíméletesebb választás, mint a saját ruha elkészíttetése. Ha az anyagiak terén nem is kívánsz a ruhán spórolni, azt akkor is tudnod kell, hogy nagyon sok kísérlet, anyagbeszerzés, próba és tervezés vár Rád, ha csináltatod a ruhát. Mindezt könnyedén ki lehet váltani az esküvői ruha kölcsönzéssel.

1 2 3 4 … 52 53 54

Posts navigation