Annyiféle tisztség, feladatkör létezik az esküvői szertartások rendjében, hogy néha bizony könnyű belezavarodni és eltéveszteni a szerepet. A régebbi időkben még oly meghatározó esküvői etikett szabályai ma már jóval képlékenyebbek.
Épp ezért gyűjtöttük most össze nektek egy bejegyzésben az összes esküvői tisztséget és a hozzájuk tartozó régebbi és mai feladatköröket, hogy ti magatok állíthassátok össze az illendőség szabályain belül, kinek milyen szerepet szántok a menyegző rendjében.
A legfőbb szerep: a tanúk szerepe
A tanúk szerepe jóval annál több mint, hogy aláírják az anyakönyvet, és ezzel tanúsítják a menyasszony és a vőlegény frigyét. A tanúk lehetnek egy nagyon jó barát/barátnő, illetve rokon, de nem ritka, hogy a keresztszülőt, illetve testvért kérik fel e tisztségre. Amennyiben több testvéretek van, figyelni kell arra, hogy mindegyiknek jusson valamilyen fontos szerep az esküvőn, egyikük se érezze magát kevésbé fontosnak. A menyasszony és a vőlegény tanújának külön-külön feladatköre van.
Az anyakönyv aláírásán túl a menyasszony tanújának feladata a lánybúcsú megszervezése. Így érdemes olyan esküvői tanút választani, aki kellő szervezőkészséggel rendelkezik, hiszen amellett, hogy az ő feladata a Nagy Napon segíteni a menyasszonyt az öltözködésben, a menyasszony tanújának feladata az is, hogy elsimítsa a szertartás során esetlegesen felmerő bakikat.
A vőlegény tanújának feladata – természetesen a tanúskodáson túl – a legénybúcsú megszervezése. Az ő feladata továbbá a menyasszonyi autó vezetése és a vőlegény helyszínre szállítása. Az ő feladata lehet még klasszikusan, eljuttani a menyegzőre a virágokat.
Az örömanya és örömapa
Manapság mind a menyasszony és a vőlegény szüleit is örömanyának illetve örömapának szokás nevezni, de ez némileg tévesen gyakorlat! Eredeileg az örömanya és az örömapa a menyasszony szülei. Ez abból ered, hogy régebben – még a XX. század elején is – vénlánynak számított már a 20. életévét betöltött hajadon lány. A férfiak ebben az időben bármikor házasságot köthettek, de egy lányra nézve szégyen volt, ha sokáig pártában maradt. Az örömapa, vagy az örömapa tisztségére felkért fiú testvér, jó barát feladata a menyasszonyt az oltárhoz vezetni, és kezét a vőlegénynek adva, szimbolikusan az ő gondjaira bízni.
Koszorúslányok
A koszorúslányok szerepe manapság már csak arra terjed ki, hogy a virágcsokrokkal a kezükben vonuljanak a menyasszony és a vőlegény után, illetve a szertartáson a menyasszony előtt. Ők az ifjú pár „fanfárjai”. Nagyon aranyos tud lenni, ha erre a feladatra kisebb rokongyerekeket kérünk fel, akik szórják a virágszirmokat a menyasszony előtt.
Vőfély vagy nőfély
A vőfély felel az esküvő menetének folyamatosságáért. Kikéri a menyasszonyt. Összehívja a vendégsereget a közös fotózásra, a hajadonokat a menyasszonyi csokor eldobására, a nőtlen férfiakat a harisnyakötő eldobására. Valamint versekkel vezeti be a vacsorán a fogásokat, levezényli a játékokat a lakodalomban. A nőfély a női vőfély. Szerepe és feladatai ugyanaz. Lehet rokon, vagy hivatásos szakember is.
Ceremóniamester
Hasonló, mint a vőfély, azonban a ceremóniamester „csak” levezényli az eseményeket. Nem mond rigmusokat, nem vezényel le játékokat. Tulajdonképpen kívülálló, nem rokon, nem barátként felkért, hanem honoráriumért dolgozó profi rendezvényszervező, aki odafigyel arra, hogy minden az előre megírt forgatókönyv szerint menjen.
A násznagy
A násznagy szerepe mára már kissé elhomályosult. Általában közeli rokon, esetleg a család közeli barátja.
Régebben: társadalmilag rendszerint kiemelkedőbb, vagyonosabb személy, vagy olyan tekintélyes férfi, a házasságkötés szokáskörének szertartásmestere, aki részt vesz a házasság előkészítésében és megkötésében, a vagyoni kérdések rendezésében. Ő a megkérés, eljegyzés alkalmával a szóvivő, a lakodalomban a fontosabb szertartásos cselekmények vezetője. Rangját öltözetén viselt dísz, esetleg pálca jelezte. Utóbbi szerepéből újabban többet átvett a vőfély.
További hasznos esküvői tippekért, érdekességekért kövess bennünket a Facebookon is!