A leendő férj és a leendő feleség szüleit egyaránt örömapának és örömanyának hívjuk, s ha olyan szerencsés helyzetben van a család, közülük mind a négyen részt vehetnek az esküvőn, méghozzá kiemelt szerepben.
Kimemelt szerepük azonban nem hoz magával feladatokat, ami nem véletlen. Ez a nmagy esemény ugyanis egy kicsit őróluk is szól, s az ifjú pár az esküvő több momentumában is kifejezi tiszteletét és szeretetét a szülők felé. Hiszen ők azok, akiknek köszönhetően most itt állhat az oltár előtt ez a két gyönyörű, fiatal ember. Mindezért pedig valóban nem lehetünk eléggé hálásak.
Ilyenkor persze félretesszük az évtizedek alatt felgyülemlett kisebb-nagyobb sérelmeket, melyek egyébként az esetek 99%-ában valóban eltörpülnek az esküvő fontossága mellett, s nagyon sok esetben ez az a kiváló alkalom, amikor szülő és gyermek végre megbocsáthatják egymásnak azokat a negatívumokat, melyeket esetleg elszenvedhettek a másik miatt. Sose jobb alkalom. Igaz ugyanakkor, hogy a komoly sbek feltépésének ez semmiképpen sem lehet megfelelő helye és ideje. Ezt azonban mind az örömszülők, mind pedig az ifjú pár jól tudja.
Kiemelt szerepük mellett kiemelt helyük is van a vacsoraasztalnál, hiszen ők lehetnek a legközelebb a friss házasokhoz. Ez pedig bizony így van rendjén.
