Open post
Fowey_Weddings_HIGH_RES_(22_of_53)

A tanú

Oldalunk tematikájából adódóan ezúttal nem Bacsó Péter halhatatlan szatírájáról lesz szó. Álljon itt inkább néhány lényeges tudnivaló és tipp leendő tanúitok kiválasztásához.

Fowey_Weddings_HIGH_RES_(22_of_53)

A tanúk legfontosabb feladat érzelmi és szellemi síkon természetesen az, hogy támogassanak benneteket döntésetekben, s “igazolják” választásotok helyénvalóságát. Emellett azonban nem mehetünk el feladatuk jogi tekintetben is lényeges szempontjai mellett, melyek ugyan nem túl bonyolultak, nem is igazán értelmezhetőek a mai ember szemében, mégis jogszabály írja elő ezek körülményeit.

Az anyakönyvvezető előtt, tehát a hivatalos polgári eskütételhez mindenképpen jelen kell lennie mind a leendő feleség, mind pedig a leendő férj oldaláról egy-egy tanúnak, aki aláírásával igazolja, mintegy szentesíti a házasság megköttetését. Ezt a tisztséget hazánkban kizárólag 18. életévét betöltött, cselekvőképességének tudatában lévő személy töltheti be, azonban állampolgársággal kapcsolatos megkötés nincs. A tanúk fényképes, személyi azonosításra hivatalosan alkalmas okmányait be kell mutatni a szertartás előtt, ugyanakkor nem szükséges már az esküvői szándékunk bejelentésekor megnevezni leendő tanúinkat.

A fentiek tehát a legfontosabb, tárgyilagos tudnivalók. Minden más tényleg rajtatok áll: hogy gyerekkori barátotok, testvéretek, vagy az általatok legjobban tisztelt családi barát lesz-e a tanútok, Nektek kell eldöntenetek. Fontos azonban, hogy olyan emberre essen a választás, aki egész biztosan teljes szívvel-lélekkel áll mellettetek döntésetekben. Az olyan tanú, akin akár csak a legcsekélyebb mértékben is érződik, hogy nem ért egyet ezzel az egésszel, sajnos alaposan megkeserítheti akaratán kívül is a ceremónia körüli tennivalók hangulatát.

 

Open post
india-2

Tradicionális indiai esküvő (2. rész)

A bejegyzés múlt heti részében bemutattunk néhányat azokból az ősi „ráhangoló” rituálékból, melyekkel az indiai menyasszonyok és a vőlegények készülnek fel lélekben a házasság spiritualitására. Most, amikor immár a csillagok állása is kedvező, Ég és Föld és minden isten áldását adta, ideje hogy kezdetét vegye egy hagyományos indiai menyegző.

indian-3

Üdítő, hogy a több mint kétheti szertartás-sorozat utolsó és egyben legfontosabb napján itt – szemben a nyugati esküvők szokásival – szinte semmi sem kötött. Igaz, akárcsak nálunk, a hagyományos indiai esküvői ceremóniának is megvannak a maga kötött elemei, az indiaiak azonban azon a bizonyos Nagy Napon mindent a saját ritmusuk szerint csinálnak. A konkrét összeadási ceremóniának sincs időpontja. Amikor mindenki kipihente az előző nap fáradalmait és megérkezik, akkor kezdődik a szertartás.

india-2

Persze hűen önmagukhoz, a hinduk ezt is ezernyi kisebb szakrális eseményre bontják. Ilyen például, amikor égő oltárt állítanak, mely szimbolikus helyszíne lesz a házasságnak, gabonát szórnak a tűzbe, hogy jó háziasszony legyen majd a feleség. A menyasszonyt piros ruhába öltöztetik, ez a „szári”, a vőlegényt pedig fehérbe. Mindkettőjükön sok ékszer van, ez jelképezi a gazdagságot. A férj piros pontot fest a menyasszony homlokára, ez a „bindi”, és szindur-t a haja tövébe, ez egy piros csík. Karkötőt és gyűrűt is ad rá, ezzel is jelzi, hogy asszony lett.

indian-4

Mindezeket (a különböző helyi szokásoktól függően) számos vallási színezettel átitatott rítus követheti.
A most következő viszont, India bármely szegletében legyünk is, azonos. A „saptapadi” talán az egész esküvő legfontosabb ceremóniája. A vőlegény hátulról átkarolja a menyasszonyt, majd a lány vezetésével elindulnak, hogy megkerüljék az oltáron égő szent tűzet. Ezt hétszer kell megtenni, s mindeközben a menyasszony és a vőlegény hét fogadalmat is tesz, melyekkel biztosítják egymást a boldog párkapcsolathoz szükséges dolgokról. Ezzel a szertartással a pár most már hivatalosan is összeadja magát, ugyanis a hindu esküvőkön nem a pap adja össze a házasulandókat, hanem a párok maguk teszik meg ezt tanúik pedig maga násznép.