sleeping-beauty

És boldogan éltek… (2. rész)

Talán nem is gondolnánk, mennyire igazak, milyen sok sorsunkat meghatározó tudást adnak át azok a tündérmesék, melyeket gyerekkorunkban hallottunk, és melyeket minden bizonnyal a mi gyermekeink is hallgatni akarnak majd, amikor kezünkbe adják a mesekönyvet.

sleeping-beauty

Az évszázados, néha évezredes múltra visszatekintő tündérmesék köré ma komplett tudományágak szerveződnek, hiszen e mesékben ott van az emberiség tudatalattijának, vágyaink, félelmeink és megpróbáltatásainkból levont tanulságaink egész tárháza, valami olyasmi, amiben egész biztosan felismerhetjük önmagunk.

Nézzük, mit mesél szerelemről és női lélekről a mindenki által jól ismert Csipkerózsika!

Habár a történet a Grimm testvérek által lejegyzett formában vált igazán népszerűvé, gyökerei egészen az izlandi viking saga-kig nyúlnak vissza. A történet, melyet a Grimm-fivérek alaposan megrövidítettek, valahogy így hangzik:

Amikor Csipkerózsika megszületik, egy tündér elátkozza. Élete 16. évében, amikor már gyönyörű ifjú nővé érett megszúrja egy rokka orsója (vagy tüske) ekkor 100 évre (vagy amíg egy legény csókjával fel nem ébreszti) elalszik. A jóslat beteljesül. Eltelik 100 év, és ezalatt a vár körül sűrű erdő növekszik. Egy királyfi, aki leendő menyasszonyát keresi hetedhét országban, éppen arra téved, kardjával átvágja magát a szúrós, tövises vadonon, csókjával felébreszti Csipkerózsikát majd feleségül veszi.

A mindenki által ismert Grimm-féle verzió itt ér véget. Az eredeti történet azonban, melyet a pár száz évvel korábbról származó Lúdanyó meséi című gyűjteményben találtok, tovább folytatódik. (Ezt a változatot bátran ajánljuk minden leendő menyasszonynak és anyósnak jövendőbeli konfliktusaik elkerülése érdekében.) Na de most haladjunk tovább, és lássuk, mit mesél rólunk a jól ismert és szeretett Grimm-variáns.

Aligha mondunk vele újat: minden nőben tisztán él az első, még tinédzserkori szerelem emléke. A szíven ejtett első, egyszerre fájó és édes sebek, és természetesen az a pillanat, amikor leányból asszonnyá érik. Egyes tudósok egészen odáig mennek, hogy a tüske és az ujjbegyből kibuggyanó vér motívumát a Csipkerózsikában a szüzesség elvesztésével, az álomba zuhanást, mint dermedt állapotot, a fiatal lányok férfiaktól való természetes ám túlzó félelmével azonosítják, szolidabb esetben csak az első szerelemben szerzett sebekre adott reakcióként. Egy bizonyos: ez az a pont, egyes estekben traumatikus élmény, mikor a hölgyekben pszichológiai értelemben elalszik a lány és felébred a fiatal nő. Kapu, amin olykor nehéz belépni. Megeshet ilyenkor, hogy félve az újabb sebektől, sűrű tüskés bozótot növesztünk maguk köré, nem engedve közel hozzánk egyetlen királyfit sem. Ezzel megvédhetjük ugyan magunk az újabb csalódásoktól, de mindaddig, amíg e tüskék rejtekében húzzuk meg magunk, sebzett kislányok maradunk, életünk, ifjú éveink pedig elszállnak, akárha átaludtuk volna őket.

És a királyfi? Nos, ő az a férfi karakter, akire szíve mélyén minden királylány vágyik. Aki elég bátor és kitartó ahhoz, hogy keresztülvágja magát a lány lelkéből nőtt töviseken és felébressze odabenn a nőt. Mi mással, mint az érzékiséggel, a gyengéd szeretet szimbolizáló csókkal? Erős, de gyengéd. Olyan, akinek a karjai közt a királylány tövisek nélkül is biztonságban érezheti magát.


Érdekesnek találod esküvői írásainkat? Kövess bennünket a Facebookon is!