Mátyás királyunk szerelmi fészeknek szánta Visegrádot, mintegy jegyajándékul Aragóniai Beatrixnek, hogy ez a kis reneszánsz ékszeres doboz könnyítse kissé az Itália felé húzó honvágyat. Természetnek és történelemnek ez a kis találkahelye, Magyarország egyik legkisebb, családi közelségű városa mai napig őrzi ezt a szép hagyományt.
Ha fel kellene sorolni a top 10 esküvői helyszínt, Visegrád valószínűleg csak keveseknél szerepelne a listán, hisz nem ajánlhatunk nagyvárosi pezsgést, esti fényárt, vagy tengerparti menyegzőt. Mégis, aki csak egyszer eljön ide hozzánk, sétál a történelmi utcákon, vagy végigkíséri a Duna kanyarulatát a Salamon-torony tetejéről, miközben ízlelgeti a környező erdők illatát, az feljegyzi a szívébe Visegrádot.
Manapság sokan, és szerencsére egyre többen foglalkoznak hagyományőrzéssel, hogy megóvják azt, amit a közös történelem hagyott ránk. Visegrád azonban élő példája annak, hogy a hagyomány csak akkor miénk igazán, ha gyakoroljuk, ha nem csupán múzeumi sétát teszünk emlékeink között, de beleszőjük őket a hétköznapokba is.
Azok, akik Visegrádon fogadtak egymásnak örök hűséget, fogadalmat tettek a városnak is. Én mai napig tudom olyan párok évfordulójának a dátumát, akik 20 évvel ezelőtt tartották a szertartást a Fellegvárban, és ropták a táncot a Renaissance Étteremben, mert minden évben visszatérnek hozzánk.
Ez már csak így van: a város és az emberek között kialakul valamiféle kötelék. Mi visegrádiak büszkék vagyunk rá, ha vőlegény és menyasszony itt mondja ki a boldogító igent – számunkra ez mindig egy kis alapítói ünnep, hiszen Visegrád az esküvők városa.
Legyél Te is Visegrád fan – Kövess minket Facebookon is!