slow02

Slow életmód – slow esküvő (2. rész)

Folytatjuk előző heti bejegyzésünket, és megnézzük, mitől lesz „slow” egy esküvő.

slow02

Legyen szó akár kicsi, akár nagy esküvőről, a szervezés általában elég sok stresszel jár. Még ha valaki főállásban foglalkozik az esküvőszervezéssel, az esemény előtti pár hét a legtapasztaltabbakat is próbára teheti, hiába – úgymond – kívülállóként folynak bele az ügyintézésbe. Így nem csoda, hogy ha ti vállaljátok magatokra a szervezéssel járó kellemetlenséget, akkor az alaposan próbára tudja tenni az idegeiteket. Az előző bejegyzésben taglalt slow életmód erre ad egy rendkívül elegáns, és külföldön már egyre elterjedtebb megoldást. Lássuk, hogyan néz ki egy slow stílusú esküvő!

Nemcsak stílus, hanem filozófia

Persze itt nem csupán stílusról vagy az esküvő tematikájáról van szó. Akik slow esküvő szervezésére adják a fejüket, azok általában a hétköznapokban is a slow életforma követői, nem pedig a divaté. A slow esküvő leginkább úgy írható le, hogy egy igazi, szívből jövő esemény, melynek minden egyes porcikája mögött ott vannak a ti személyes érzéseitek, kötelékeitek és történeteitek. Az ilyen esküvő azért tud ilyen nagy népszerűségre szert tenni, mert fogja a hagyományos esküvőt, leháncsolja róla a felesleges, személytelen dolgokat, így a szalvéta színének fontosságát, vagy az ültetési rend kérdéskört, és ami marad, az az érzelmi töltetű szimbólumok és a – nem feltétlenül az aktuális trendeket követő – bájos kivitelezés, melyek együttesen nem a hibátlanságra törekszenek, hanem a maguk esetlenségével lesznek tökéletesek.

A tökéletes recept

Ilyen alapon viszont nincs egy jól bevált recept, hiszen minden ilyen esküvő más. A titok, hogy ti legyetek az alap, a háttér, a fő műsorszám… Ez a nap ugyanis rólatok szól, és nem szabad hagyni, hogy bármi elvonja rólatok a figyelmet. Iszonyúan kedves ötletek vannak külföldről, kezdve a házi esküvői tortától és vacsorától, valamint a házilag készített dekorációtól odáig, hogy ki lettek tiltva a telefonok az esküvőről, mondván, hogy ne képernyőkön keresztül nézzék a rokonok és barátok az ara és a vőlegény legboldogabb napját, hanem éljék meg velük. Máshol pedig a pár kijelentette, hogy nem kérnek senkitől vásárolt nászajándékot, csak egy anyagdarabkát mindenkitől, amelyekből a végén egy takarót varrtak, hogy így állítsanak örök emléket életük egyik legszebb napjának.