Open post

Esküvő Visegrádon – Hotel Visegrád

Új sorozatunkban bemutatjuk Visegrád városának legkülönlegesebb szolgáltatóhelyeit, melyek egytől egyig professzionbális esküvői helyszínek is elsődleges funkcióik mellett.
A sort a Dunakanyar egyik legnépszerűbb családbarát szállodájával, az Év Hotele 2019. Régiós I. helyezettjével, a Hotel Visegráddal indítjuk meg.


A Hotel Visegrád Étterme, a Sirály Étterem évtizedek óta számít megkerülhetetlen esküvőszervezőnek a Dunakanyarban (később írunk majd szolgáltatásairól), a Hotel Visegrád pedig egy olyan wellness-pihenőhely, ahol a násznép mellett főként az ifjú pár premium elszállásolásával kalkulálhatunk. Teljeskörű wellness szolgáltatások, óriási programpaletta, ugyanakkor családias környezet jellemzik a 2001-ben kapuit megnyitó hotelt.

A szálloda új szárnnyal bővült 2011-ben, ám a legkorábban épült szárny is felújításra került a kényszerű 2021-es leállás ideje alatt.

A 73 szobával büszkélkedő Hotel Visegrád erkélyes szobáinak panorámája is lenyűgőző, hiszen vagy a Dunára látunk rá, vagy az erdőre és a felette magasodó Várhegyen tiszteletet parancsoló Fellegvárra.

Open post

Visegrád legszebb esküvői helyszínei – Keresztelő Szent János Plébániatemplom

Ha a lehető leghagyományosabb vonalat szeretnétek képvilselni az esküvőn, Visegrádon erre is van lehetőségetek. A város katolikus temploma sok tekintetben páratlan ceremóniahelyszín, idestova közel 250 éve.


Visegrád már Szent István számára is rendkívül fontos település volt, már 1009-ben állt a ma Sibrik-domb néven ismert területen egy ispánsági központ. Innentől kezdve egészen a török hódoltságig jelentős vallási élet folyt a városban, több templom, képolna is épült, később aztán a török időkre már kihalt területekre német ajkú lakosság érkezett, ők ismét magukkal hozták hagyományaikkal a hitéletet, így a város a XVIII. század végére új templommal gazdagodott (a templom mai arculatát Schade Leonard mesternek köszönhetjük.)

A 200 fős befogadóképességű templom grandiózus oltárképe eredetileg a Budavári Szent Zsigmond Kápolnában állt.

Egykori híres plébánosa Viktorin József volt.

A templomhoz közvetlenül akár el is sétálhatunk egyetlen perc alatt a Rév utcából indulva a 11-es út felől, s a násznép gyalogszerrel is könnyedén eljuthat számos népszerű visegrádi esküvői helyszínre is (pl. Sirály Étterem, Renaissance Étterem), barangolva a város talán legszebb utcáján, a Fő utcán.

 

 

Open post

Visegrád legszebb esküvői helyszínei – Renaissance Étterem (Panoráma Terasz)

Aki járt már valaha is a visegrádi Renaissance Étteremben, egész biztosan emlékszik rá, függetlenül attól, hogy egy életre magával ragadta-e a hely miliője.


Az étterem páratlan világa egyedülálló hazánkban. Természetes mindebből következően, hogy évről évre rengeteg pár választja esküvője egyedi helyszínéül is. A Panoráma Terasz gyakran ceremóniahelyszínként is szolgál.

A Renaissance teraszrészlege szép időben valóságos kuriózum, hiszen felettünk, tőlünk csupán néhány száz méterre magasodik a Salamon-torony, szomszédunk a Görgey-lépcső, míg szemközt az étteremmel a Duna-part látható, így lényegében az egész Panoráma Terasz egyetlen fenséges „kilátó” a környék közvetlen környezetének esszenciális látnivalóira.

A nagyjából 50 fő befogadására alkalmas tér kisebb vendégszámú ceremóniák szervezésére talán az étterem legtökéletesebb szakasza, bár fontos megjegyezni, hogy az étterem látványos termei mellett a Panoráma Terasz felett található Lovagterem is lenyűgöző opció, ha még komolyabb vonzalmat éreztek a lovagkor iránt, s ezt szívesen reprezentálnátok a ceremóniahelyszín megválasztásával is.
Kattints ide és ismerd meg a Renaissance Étterem legkülönlegeseb termeit!

Open post

Visegrád legszebb esküvői helyszínei – A Salamon-torony

Sorozatunk első részében a visegrádi Királyi Palotát vettük górcső alá, mint remekbe szabott ceremóniahelyszínt. Most ellátogatunk a Salamon-toronyba is.

A Salamon-torony a XIII. században épült, s regényes története szerint még maga Drakula gróf is raboskodott e torony falai között (bár az épület legelső „verziója” még jó 200 méterrel feljebb helyezkedett el, amikor Vlad Tepest bezáratta ide a magyar király). Közel évezredes története azonban ennél jóval pozitívabb vetületű.

Már terveinek megszületése is egy hihetetlenül összetartó párnak köszönhető. IV. Béla királyunk felesége, Laszkarisz Mária kezdte meg ugyanis a Salamon-toronyból, illetve a Várhegy tetején magasodó Fellegvárból álló kettős várrendszer kiépítését, annak anyagi fedezetét pedig a királyné hozománya jelentette. Mária kitartó, támogató és nem utolsó sorban egyénileg is nagy erejű párja volt IV. Bélának, akinek nem kisebb felelősség nyomta a vállát, mint a tatárdúlás utáni Magyarország benépesítése. A Salamon-torony is egy olyan erős kővárrendszer része volt, melyet a talán újra betörni próbáló hordák ellen terveztek a kor hadmérnökei és építészei.

Nos, abban a formájában, ahogyan ma látjuk, csupán az 1960-as évek közepén befejeződő régészeti helyreállítások óta ismerjük, hiszen a törökdúlás idején vált használhatatlanná az eredeti torony, melynek szerkezetét korábban tűzvész is sújtotta, a mire beköszöntött a XVIII. század, az egykor volt híres Salamon-torony maradékát is széthordták a környékbeli építkezésekre. Mai formája ennek ellenére is monumentális, a mellette kiépült lovagi torna pálya pedig rendszeres otthonául szolgál a Szent György Lovagrend Katonai Hagyományőrző Tagozatának bemutatói számára.

A Salamon-torony földszintit termében, s hihetetlen dunakanyari panorámával kecsegtető tetőteraszán szokás esküvői ceremóniákat szervezni. Előző helyszín igazi ereje a középkor falak filmekbe illő hangulatában, míg utóbbinak a lélegzetelállító természeti látványában rejlik. ha pedig szeretnétek egy lovagi torna bemutató is a ceremónia után, melynek királya és királynéje az ifjú pár, hát ennek sincs semmi akadálya!

Open post

Visegrád legszebb esküvői helyszínei – A Királyi Palota

Új sorozatunkban Visegrád legszebb esküvői ceremóniahelyszíneinek bemutatásával szeretnénk segíteni Benneteket a tökéletes döntésben. Az első részben a Királyi Palotát fogjuk bemutatni, annak az Európa-szerte korában rendkívüli hírnévnek örvendő épületnek rekonstrukcióját, mely virágkorát Aragónia Beatrix királynénak, Mátyás király itáliai feleségének köszönhette.

Bartolomeo de Maraschi, akinek leveleiből rengeteget tudhatunk meg Mátyás korának udvari szokásairól és pompás külsőségeiről, egyik gondolatmenetében úgy fogalmaz: Visegrád egy igazi „földi paradicsom”. Minden bizonnyal és feltétlenül a ma is Visegrád szívében magasodó Királyi Palota vendége lehetett a neves karvezető, amikor e sorokat fogalmazta levelében, hiszen Visegrád korszakos történetének legkülönlegesebb épületegyüttese a palota volt, gyönyörű nyitott, belső udvarával, pompázatos díszkertjével, híres loggiájával…

Mátyás királyra rendkívüli hatással volt ifjú feleségének itáliai ízlése, gondolkodásmódja, az akkori hazai szokásokhoz képest jelentősen modernnek ható életvitele, kultúrája. Mátyás kapva a lehetőségen, olasz mesterek segítségével varázsolta a Dunakanyar már akkor is egyik legkiválóbb pontjának közepére ezt a modern palotát, melynek híres Herkules kútjából (a kút Giovanni Dalmata mester remekműve) ünnepnapokon bor folyt.

A 2000-es évek közepére elkészült, monumentális palotarekonstrukció ott van hazánk mindenkori TOP 10-es ceremóniahelyszíneket felvonultató ranglistáján, vitán felül. Belső terei, díszkertje és udvara is páratlan helyszíne a legtökéletesebb esküvői fotóknak, s hangulatát tekintve is mind kisebb, mind nagyobb létszámú ceremóniák megszervezésére kiválóan alkalmas.

Open post

A korszorúslány szerepkör eredete (4. rész)

Forrásunk alapján körbejártunk már három érdekes eredetmagyarázatot a koszorúslányok történetét illetően. Maradt azonban még egy opció, mely nyelvtörténeti szempontból is tartogat magyarázatot.


Viktória királynő uralkodása idején (1876-1901) alakult ki az a brit arisztokrata hagyomány, mely szerint a menyasszony segédei kizárólag nők lehettek. Ők intézték az esküvő, a ceremónia és az est rendeznivalóit, s természetesen minden olyan tennivaló az ő feladatuk volt, mely közvetlenül támogatta és segítette a leendő feleséget a nagy napra való felkészülésben, s főként az esküvő napján. Feladatuk volt még fokhagymával és erős fűszerekkel sétálni a ceremónia helyszíne környékén, elijesztendő a gonosz szellemeket, akik keresztül húzhatnák esetleg az ifjú pár terveit. Ők dobáltak ebben az időben  először hasonló célzattal virágszirmokat is.

Az angol nyelv a szolgálóleányokat egységesen maid-nek nevezi, míg a koszorúslányokat bridesmaid-nek, mely szó szerint ezt jelenti: a menyasszony szolgálóleánya.

Open post

A koszorúslány szerepkör eredete (3. rész)

Természetesen a Bibliából is eredeztethető teljes joggal a koszorúslányok első megjelenése, hiszen a Biblia jelenti az egyetemes európai kultúra ókori hagyományokat időrendben követő alapvetését.


Ráadásul a mai esküvők a szerkezeti alapokat tekintve közvetlenül az Újszövetséghez visszanyúló gyökerekkel is bírnak, így még egy további magyarázattal gazfagabbak vagyunk, ha ez a variáció áll a szívünkhöz közelebb.

Ha ennek az elgondolásnak hihetünk, akkor Jákob két mennyegzője lehet a kútfő. Ugyanis Lea és Ráhel is cselédeikkel veszik körbe magukat az esküvőkön, a cselédek pedig segítik, kísérik úrnőiket a ceremóniát körülölelő időszakban mindehová, ahol csak szükség lehet rájuk. Ők is lehettek tehát az első koszorúslányok, akik a történet szerint egytől egyig gyönyörű kísérői voltak mindkét menyasszonynak.

A záró részben egy angol, egészen pontosan Viktória királynő korából származó magyarázatot fogunk kicsit részletesebben taglalni.

A koszorúslány szerepkör eredete (2. rész)

Érdemes észrevenni, hogy a koszorúslányok minden esetben nagyon szépek, s bár cél, hogy egyikőjük se legyen szebb a menyasszonynál, azért van ebben az egészben valami reprezentációs jelleg is.


Most természetesen nem gondolunk arra, amikor gyerekek is helyet kapnak a koszorsúslányok sorában – ez egyébként abszolút jelenkori fejlemény, korábban olyan hölgyekből állt ez a koszorúslányok által megformált, képzeletbeli koszorú, akik eladósorban voltak már, de egyelőre nem leltek párra.

Ez a gondolatmenet egészen konkrétan arra utal, hogy koszorúslánynak lenni egyfajta lehetőség volt arra, hogy a facér hölgyek bemutatkozhassanak azoknak a szintén facér férfiaknak, akik szintén a meghívottak között kapnak helyet. A koszorúslány szerep tehát lehetőséget kínált a bemutatkozásra, azt pedig csak az istenek tudhatták előre, hogy ki lesz a gyönyörű hölgyek közül a következő, aki nemsokára menyasszonyként jelenhet majd meg a nagyközönség, a majdani következő násznép előtt.

A koszorúslány szerepkör eredete (1. rész)

A koszoruslany.net egyik cikkében akadtunk egymás mellett négy olyan elméletre is, mely a cikk szerzője szerint magyarázatul szolgálhat arra a kérdésre, hogy vajon honnan eredhet a koszorúslányok szerepköre. Nézzük is az elsőt. 

Ókori nyomok

A Római Birodalomban a kezdetek óta nagyon fontos volt a házasság intézménye, hiszen az egybetartozást gondolták a birodalom legfontosabb szimbólumának. Több is volt persze a házasság Rómában, mint az egység szimbóluma, ám tény, hogy annak hivatalos formuláit és szerződésszerúségét is kiemelkedően lényegesnek érezték.

A római menyasszonyoknak számos rituáléban kellett részt venniük, egészen a felvonulástól a leendő hitvesi otthonba történő megérkezésig. Egyes források szerint létezett egy olyan rítus is, amikor a leendő, szépéges ruhába öltözött menyasszonyt fiatal hölgyek ölelték körbe koszorúszerűen. Ennek a rítusnak az lehetett a célja, hogy megóvják az arát a gonosz szellemektől, akik árthattak a fiataloknak életük ezen legfontosabb napjának csúcspontján. Ez az elmélet tehát ezzel a koszorúformával magyarázza a egyszersmind a koszorúslány kifejezés etimológiáját (amennyiben hihetünk annak, hogy a korabeli latin kfejezés is magában hordozza mindezt), s közvetlen eredetét is.

Open post

Érdekességek Mátyás király és Beatrix esküvőjéről

Számunkra itt Visegrádon nem csupán a legendáriumnak, de városunk valós történelmi múltjának is része Mátyás király. És ha Mátyás, akkor reneszánsz, ha pedig reneszánsz, akkor Aragónia Beatrix.

mátyás király és aragóniai beatrix


Mátyás ugyanis a legtöbbet közvetlenül feleségétől tanulta a korszak itáliájából induló művészeti hullámból. Ha nincs Beatrix, egészen másképpen festett volna a korszak Magyarországa, ez bizonyos. De nézzük csak a teljesség igénye nélkül, micsoda pompa övezte mennyegzőjüket és az azt megelőző, illetve követő, dicső időszakot.

  • Beatrix is hozott egy gyönyörű gyémánttal ékített gyűrűt vőlegényének Itáliából.
  • Szilágyi Erzsébet az ország határáig ment Beatrix elé, fogadni fia leendő feleségét.
  •  Beatrix kelméit, ruháit, bútorait egyaránt hazájából hozatta Magyarországra, ezzel pedig akaratlanul is hatalmas fejlődést indított be a magyarországi, korai iparos technikák és módszerek terén is.
  • A főurak már a mennyegző időszakában is különösnek találták, hogy a nálánál 14 évvel fiatalabb Beatrix műveltségével, pompájával milyen mélységesen megbabonázza a királyt.
  • Már a királyné székesfehérvári megkoronázása és a mennyegző között eltelt 10 nap is hatalmas fogadásokról, ünnepségekről, lovagi tornákról és mulatságról szólt.
  • Mátyás hivatalosan, követeinek közvetítésével már Nápolyban feleségül vette Beatrixet.
  • Rendhagyó módon, Beatrix kérésére az ifjú királyi pár körül csak a legközelebbi rokonok foglalhattak helyet a vacsorán és az azt követő ünnepségen.
  • Állítólag a mennyegszőre érkező itáliai szakácsok közvetítésével érkezett hazánkba ezekben a hetekben a marcipán.

Posts navigation

1 2 3 4 41 42 43
Scroll to top