Lehet-e a szerelem tartós, netán napról-napra gazdagabb? Vagy idővel elmúlik, elhalványul? Igaza volna azoknak, akik lemondóan nyilatkoznak ezzel kapcsolatban? Aligha…
Alighanem minden házasság előtt álló ifjú párnak megfordultak már a fejében ilyen és ehhez hasonló gondolatok. Tény, ami tény: a közgondolkodás egyre gyakrabban beszél házasság helyett párkapcsolatról, férj és feleség helyett partner-kapcsolatról. Míg néhány évtizeddel korábban az ilyen gondolkodás szinte bűnnek számított, most lassan kezdjük megszokni a gondolatot, hogy a párkapcsolat és a partner csak időleges. Hogy az a normális, ha a szerelem idővel ellobban, s az emberek új párt keresnek, pedig a szíve mélyén mindenki a hűség érzelmi biztonságára vágyik. Erre többek közt épp ti vagytok a bizonyíték, akik egy esküvői oldal blog bejegyzését olvassátok.
Tegyük fel tehát újra a kérdést: elmúlik a szerelem?
Klettner Anikó, szexuálpszichológus szerint semmiképpen sem. Szerinte azok az emberek, akik életük során egyik párkapcsolatból a másikba esnek, egyáltalán nem tapasztalják, nem is tapasztalhatják meg az igazi szerelem érzelmi többletét. A hűséges, szerencsés esetben akár élethosszig tartó párkapcsolat ugyanis folyamatosan fejlődik, és ennek vannak egyértelműen olyan gyümölcsei, amelyeket nem lehet megízlelni, átélni, ha újabb és újabb kapcsolatba lép az ember. Az alkalmazkodás nem egyszerűen önmagunk feladása, hanem hatalmas érték is, mert több lesz az ember általa. Ha a megismerni akarás és elfogadás vágya két ember közt kölcsönös, fantasztikus örömforrás birtokába jutnak. Ez az útja ugyanis hogy a másik ne csak eszköze legyen boldogságunknak, hanem igazi társsá válhasson. Tulajdonképpen ekkor válik realitássá a számunkra, hogy nem vagyunk egyedül a világban.
A szexuálpszichológus szerint a szerelem első időszakában a szexuális vágy és aktivitás is erősebb, aminek csökkenését rosszul értelmezik, és élik meg azok, akik ilyenkor elhagyva párjukat rögtön továbblépnek. Pedig várniuk kellene, mert valójában csak arról van szó, hogy a vágy „normalizálódik”. A szerelem kezdetén persze még nélkülözhetetlen az a bizonyos „rózsaszín felhő”. Torzíthatja ugyan a másik megítélését, jobbnak látjuk a másikat, mégis szükséges, mert nyitottá tesz. Segíti, hogy adni tudjunk, hogy kifejezzük az érzelmeket, elfogadjuk a másikat. Sokan tartanak ennek a felfokozott érzelmi állapotnak és összehangoltságnak a törvényszerű elmúlásától. Azt hiszik, ha bekövetkezik, szakítani kell. Így sokan kapcsolatból kapcsolatba sodródva keresik az igazi szerelmet, valószínűleg reménytelenül. Az igazi, mély szerelem megélésének lehetősége ugyanis épp a kezdeti lángolás utáni időszakban várna rájuk.
Na de hogyan lehet a kapcsolatokban újra és újra felmerülő kríziseket, a vágy hullámvölgyeit pozitívummá kovácsolni? Hogyan lehet a szerelmet egy házasságban évről évre gazdagabbá tenni? A következő bejegyzésben, még mindig Klettner Anikó gondolatmenetét követve, erről fogunk majd beszélni.
Esküvőre készültök? Kövess bennünket a Facebookon!
Forrás: www.hazipatika.com