Amikor egy barátunk a vőfély – És keresve sem találhattunk volna jobbat

Ez most inkább egy konkrét élménybeszámoló lesz, hiszen valószínű, hogy amit mondani szeretnék, sokkal jobban átjön majd, ha egy konkrét emlékemet idézem fel Nektek.

Történt ugyanis, hogy ott voltam meghívottként egy esküvőn, ahol a pár egy kedves barátja volt a vőfély, vagy ha úgy tetszik, a ceremóniamester, bár amit ő csinált, az egy kicsit úgy volt mindkettő, hogy igazából egyik sem.

Nem erőltette a jófejséget, mégis mindenki örömmel hallgatott rá. Tudta, mikor kell beszélni, mikor kell hallgatni. Tudta, hogy ő most semmiféle főszerepben nincs, ez az este az ifjú páré, azonban kell egy szószóló, kell, aki kicsit gátat szab a komolyabb, ideje korán bekövetkező klikkesedésnek, s szükség van egy emberre, aki összetarja a násznépet, hogy ne váljanak tömeggé. Mindezt a legnagyobb természetességgel oldotta meg közös barátunk, aki egy kicsit olyan volt, mint egy jó fotós: a munkája nélkül bajban lennénk, azonban ő maga tulajdonképpen feltűnés nélkül van jelen mindvégig.

Persze nem könnyű a pár helyzete, hiszen amíg nem éles a helyet, nem igazán tudhatjuk, hogy a felkért barát vajon hogyan tud majd segíteni nekünk valójában a Nagy Nap lebonyolítsában, ezen belül is főként az este következő események mederben tartásában. Nem könnyű, de ha sikerül megtalálni és felkérni őt, a nem tolakodó, de mégis minden tekintetben ott lévő segítőnket, akkor egy kicsit, egy egészen kicsit bizony megütjük azt a bizonyos főnyereményt.

Amikor egy barátunk a vőfély – És már késő…

Gyakori, hogy a ceremóniamestert a pár a baráti társaságból választja ki. Persze ez nem mindig annyira jó ötlet.

Van ugyanis, hogy az ötlet bár nagyon remeknek tűnik elsőre, élesben már annál kevésbé bizonyul jó döntésnek a választás. Barátunk ugyanis lehet bármennyie is tehetséges dumagép, vagy éppen orbitális szervező, egy esküvő az azért más téma. Sokan vannak, komoly hányadban nem ismerik egymást, óriási az életkori szakadék egy-egy társaság között, tehát már maga a kommunikáció is problémás lehet, mármint a fiatalok nyelvén szólni nem biztos, hogy illendő az idős rokonok kitüntetett jelenléte okán, ha meg hozzájuk lövi be a stílust a huszonéves, valljuk be, botcsinálta vőfély, annak többnyire irritálóan modoros következményei lesznek.

Van ám olyaan is, hogy barátunk némi itallal igyekszik lazítani a feszültségen, amit leginkább ő érez, hiszen nincs felkészülve arra, hogy 150 ember hallgatja majd a szavát, illetve 200 véleményezi tevékenységét pisszegve és röhögcsélve. Így aztán hősünk idő előtt vállalhatatlanná válhat az elfogyasztott szeszektől, s finoman meg kell kérjük, hogy inkább  hagyja ezt az egész ceremóniamester dolgot, amíg még nem késő. Késő sokféleképpen lehet, de ezt a példák sorolgatása helyett inkább a fantáziádra bízom…

Érdemes tehát végiggondolni, hogy biztosan jó ötlet-e egy kedves barátot megterhelni egy ilyen feladattal, amely valójában egy kő kemény koncentrációt és acélidegeket kívánó munka, akárhonnan is nézzük…

A tökéletes esküvő receptje (4. rész)

Lényeges, hogy találjatok ki ütemezést az estének. Ha csak úgy megtörténik minden, nem lesz olyan az esküvőd, mint ahogyan elképzelted. Persze itt is fontos, hogy csak óvatosan!


Különféle játékokkal, beiktatott programokkal, plusz apró eseményekkel mindeképp érdemes kiegészíteni az estét, különben elúszik a program. Rengeteg olyan esküvőt láttunk már, amelyeknél erre nem figyeltek oda. Ha nincs szervezve, instruálva a násznép, nagyon hamar kialakulnak a kis társaságok, aztán elindulnak a „cigizősök”, végül a násznép fele szinte eltűnik és kialakul egy „alternatív” buli odakint.

Fontos ugyanakkor azt is megjegyezni, hogy ha túlszervezitek az estét és minden félórára szerveztek valami különlegesnek szánt mozzanatot, akkor a másik szélsőség viszi el rossz irányba az esküvőt.

Mindebben egyébként egy jó vőfély óriási segítség tud lenni…

Ceremóniamester vagy vőfély?

Számos hasonlóságuk mellett van néhány tényező, amely megkülönbözteti egymástól a ceremóniamestert és a vőfélyt. Segítünk eldönteni, melyik illik jobban az esküvőtökhöz!

ceremóniamester

Manapság egyre több újítás jelenik meg az esküvőkben. Így, bár továbbra is megtalálhatóak a szertartásokon és a lagzikon a különböző tradicionális elemek, de van, hogy erre az ifjú pár részéről egyáltalán nincs igény, és a hagyományőrzés helyett elsősorban az események zavartalan irányítására vágynak. Ilyenkor a vőfély helyett ceremóniamestert fogadnak, amely a vőfélyhez hasonlóan első számú feladatának tekinti, hogy a vállatokról levegye a tehert a nagy napon, és biztosítsa, hogy minden a terv szerint menjen. Könnyeden kommunikálnak, a problémamegoldó képességük kiváló és az elejétől a végéig a kezükben tartják az irányítást. Nézzük, melyek azok a kardinális pontok, amelyek elkülönítik őket egymástól!

A népiességen túl

A modern esküvőkön már nem elvárás az olyan népies öltözet, mint amilyenben a vőfély is megjelenik. Inkább az esküvői trendeket követve, a szabadosabb szerelésű ceremóniamesterek kezdenek előtérbe kerülni. Emellett megmaradtak ugyan a rímes, vicces monológok, azonban ezek már nem olyan hangsúlyosak, mint régebben voltak. A ceremóniamesterek repertoárjában a szórakoztatás csak egy pont a sok közül, és nem olyan kardinális, mint a vőfély esetében; gyakrabban tevékenykedik a háttérből, teret adva a nap főszereplőinek.

Rendezvényszervezés élesben

Egy ceremóniamester feladatainak körét nagyban kiteszi az, hogy az esküvő minden perce úgy teljen, ahogy azt a menyasszony és a vőlegény megkívánja. Ő tartja a kapcsolatot a szolgáltatókkal, informálja, és ha kell, terelgeti a vendégeket, valamint pontosan tudja a napi menetrendet, amely alapján mindig egy lépéssel az események előtt jár. A ceremóniamester amolyan jobb keze és az aznapi legjobb barátja a párnak, aki folyamatosan azon van, hogy minden és mindenki időre a helyén legyen.

Scroll to top