hiedelmek Archívum - Visegrádi Esküvő

Régi esküvői babonák (6.rész)

Miért állunk sorfalat az ifjú párnak, amikor kifelé tartanak a ceremónia helyszínéről?

Legyen szó templomról, vagy akár csak egy házasságkötő teremről egy adott polgármesteri hivatalban, a násznép szinte automatikusan sorfalat áll a kifelé érkező házasoknak. De miért is?

Ez a sorfal nem más, mint a leendő közös életükben a fiatalokra váró nehézségek, kihívások, problémák által eléjük tolt „akadálypálya”, melyet csak együtt, szeretetben, igazi összefogásban küzdhetnek majd le.
Úgy tartja a szokás, hogy ha át kell kelniük az első pillanatban egy ilyen jelképes falon ahhoz, hogy aztán később a valódi nehézségekkel is meg tudjanak majd küzdeni.

Meglepő esküvői babonák és a váratlan találkozások

A tradíciók szerint a nagy életszakasz váltások idején a helyzet érzékenysége miatt nagyobb veszélye van a rontásoknak, rossz kívánságoknak, ugyanakkor ezek nagy lehetőséget is jelentenek mindenféle pozitív történés, jövőkép “megvarázsolására” valamint jóslásra a jelekből. Nem csoda tehát, hogy esküvőre készülvén – mikor is a lányból feleség, a fiúból férj válik- különösen sok módon próbálták védeni a fiatalokat és biztosítani, hogy a jövőben boldog házasságot élhessenek.

Sok hiedelem vonatkozik a találkozásokra is, hogy a háztól a templomig – az ifjúságtól a felnőttségig- milyen hatások érik a fiatalokat. Apácával vagy szerzetessel találkozni nem szerencsés, mert a babona szerint szegénységet, adományokra utalt életet jelent.

Nem kis kihívás a templom mellett ezt elkerülni, de a szegény jövőkép kicselezése bizonyára erős motiváció. Várandós nőt esküvő előtti napokban rossz, az esküvőn viszont jó jel. Ennek a kreatív feloldása szép kihívás, de biztos nem lehetetlen. A klasszikus utat keresztező létra, fekete macska és vakablak trión kívül a szertartás előtt nem előnyös kéményseprővel találkozni (mert mindig koszos lesz a ház), utána viszont igen (mert szerencsét hoz). Ha keresztezik is egymás útját, de a menyasszony nem néz oda, még menthető a helyzet. Nem kis kihívás ez a nagy napon, mikor a fotós felé mosolyogva még a pocsoláykat és úthibákat is kerülgetni kell.

Meglepő esküvői babonák és a fátyol

A könnyű fátyolra sokan csupán kötelezően klasszikus kiegészítőként tekintenek, az esküvői fotók elmaradhatatlan kellékeként, de valójában az egyik igazán tradicionális eleme az esküvőknek.

A menyasszonyt már az ókori Rómában és germán területeken is ez védte a gonosz szellemektől és szemmel veréstől, számos kultúrában pedig – ahol az ifjú pár az esküvőn találkozott rendezett házasság keretében- valódi takarást is biztosított egészen a házasságkötésig.

A fátylat a babonák szerint szigorúan tilos esküvő előtt próbálgatni, a nagy napon kizárólag a menyasszony édesapja tűzheti lánya hajába és csak a vőlegény hajthatja fel az oltár előtt, mikor “oltalmába veszi” az ifjú feleséget. Ha a fátyol más kezébe kerül, annak végzetes következménye lehet- aki felpróbálja, az elcsavarhatja a jövendőbeli férj fejét.

Hagyományosan a fátylat elteszik a gyermek keresztelőjére, ahol egy tükröt kell letakarni vele, hogy a gyermek szép, ugyanakkor szerény legyen. Éjfél előtt semmiképp ne vegyük le a fátylat, ha adunk a babonákra, akármilyen kényelmetlen! A látványos esküvői képeket nézegetve nem is fogjuk megbánni a kitartásunkat.

Meglepő esküvői babonák és a cipő

Már az eddigiekből is jól érzékelhető, hogy az esküvőn viselt összes ruhadarabnak különleges jelentőséget tulajdonít a néphit. Nincs ez másképp a cipővel sem.

Bölcs előrelátásról tanúskodik az ara, ha az esküvő alatt a cipőbe pénzérmét rejt, ez ugyanis egyértelműen “garantálja” az életre szóló anyagi jólétet. Ugyanezen okból nem tanácsos nyitott orrú cipőben vagy szandálban esküdni, hogy ne csúszhasson ki se az előbb emlegetett érme a cipőből, se a konyhapénz az ifjú pár kezéből. Szóval egyértelmű, hogy érdemes alaposan megfontolni a cipőválasztást, annál is inkább, mert a cipőcsere a lakodalom alatt későbbi férj cserét is okozhat.

A menyasszony cipője reményt hozhat a hajadon barátnőknek is, hiszen lehetőséget biztosít megjósolni, kinek kötik be legközelebb a fejét. A lányok nevét fel kell írni a cipő talpára, akié még az áttáncolt éjszaka után is olvasható, arra boldog események várnak.

Meglepő esküvői babonák és a hangoskodás

Az esküvők nem a csendességükről híresek. Legyen szó nevetésről, meghatott sírásról, tapsról, bevonuló zenéről, ujjongásról, a lakodalmi mulatozásról nem is beszélve, egy biztos: ország-világ megtudhatja, mi az öröm oka…

Éppen innen eredeztethető az egyik legrégibb és mai napig legnépszerűbb hagyomány: a hangoskodás. Legelterjedtebb módja, hogy a szertartásról való távozáskor kell nagy zajt csapni, hogy elijessze a démonokat és a szegénységet.

Erre szolgál a csörömpölés, a dudálás, az autó mögé rögzített konzervdobozok. A zajkeltés visszatérő elem, legbiztosabb megoldás, ha a vacsora és a lakodalom alatt a poharak csengetésével gondoskodunk róla, hogy a hatás biztos legyen. :)

Meglepő esküvői babonák és a virágcsokor

A menyasszonyi csokrot a hiedelmek éppen úgy befolyásolhatják, mint az aktuális divat, az ízlés, az adott évszak virágai és a praktikum.

A kör alakú csokor hagyományosan szerencsét hoz, az elnyújtott csepp alakú csokor könnyekre utalhat. Nem csak a forma számít, legfontosabb, hogy miből készül: számos virágnak különleges jelentése és jelenősége van.

A bazsarózsa bájos rózsaszínje hiába illene az esküvői hangulatba, ha a szégyent jelképezi, a sárga színű virágokat pedig eleve tiltólistára kell tenni, ha adunk a babonákra, hiszen azok féltékenységet hoznak a házasságba. A rozmaring viszont a hűséget és tiszteletet jelképezi, ezért helye van akár a csokorban, akár a menyasszonyi koszorúban, de a vőlegény hajtókájába tűzve is.

A zakó hajtókájában helyet kapó “mini csokor” egyébként a menyasszonyi csokor férfi verziója, ugyanúgy az örömöt és boldogságot jelképezi.

Elterjed szokás a csokordobás szertartás után: a menyasszony háttal állva eldobja a csokrot a mögötte álló hajadonoknak, aki elkapja, azé lesz a következő esküvő.

3 meglepő babona az esküvői tortáról

Esküvői babonákban mi magyarok egész biztosan nem szűkölködünk. Nézzünk máris 3 különös hiedelmet, ami a díszes, hatalmas, és jó esetben mindezek mellett finom esküvői tortához kötődik.

Együtt kell felvágni

A tortát hagyományosan együtt szeleteli fel a pár. Manapság persze nem szeletelik végig a tortát, csupán az első vágást ejtik meg együtt, azonban a lényegen mindez mit sem változtat. A szokás alapján ugyanis az összetartozás, az egység, az „innentől kezdve csak olyan van, hogy MI” szimbolikus megerősítése ez a gesztus.

Milyen magas a torta?

Ezt a hiedelmet ismerik a legkevesebben, és talán ez az egyik legfurább a három közül. A torta mérete a leendő gyererek számára és szülstési súlyára, testhosszára utal. Az már más kérdés, hogy honnan tud minderről ilyen jól a cukrász, vagy épp mennyiben képes egy ilyen jövőt befolyásoló cselekedetre az ifjú pár a tortarendelés során… De hát, a hagyomány az hagyomány.

Kinek van felül a keze?

Amikor a tortát vágják szerelmeseink, valakinek kénytelen-kelletlen felül, illetve egyszersmind alul kell tartania a kezét. A hidelem szerint az viseli majd a nadrágot, akinek felül van a keze. Egy biztos: Skóciában ez a szokás valószínűleg nincs a néphagyományok gyűjteményében…