Aki(k) nélkülözheztetlen(ek) (voltak) egy esküvőn – A násznagy

A huszadik század derekán, főleg a magyar falusi világban még abszolút létező karakter volt az esküvőn a násznagy, akiről ma már többnyire azt sem tudjuk, hogy eszik-e vagy isszák a feladatköreit… 


Pedig ő volt tulajdonképpen a mecénás, de rosszabb esetben is minimum a „producer”, vagy ha már ekkora képzavarokkal élünk, akkor a „gyártásvezető”. Az ő feladat volt ugyanis többek között az esküvő anyagi fedezetének biztosítása, így vagy úgy – az esetek túlnyomó részében önnön támogató erejével.
Ezért volt jellemző, hogy egy idősebb, anyagiak terén sikeresebb férfirokon vállalta ezt a megkerülhetetlen feladatkört. Már a leány kezének megkérésénél is jelen volt, végig segítette az esküvőszervezést is, s az esküvőn is bőven hozott még döntéseket, segítette az események megfelelő mederben zajlását (ám nem vette át a vőfély szerepét, hiszen az megint egy másik titulus, melyről esett már szó, manapság ők a ceremóniamesterek).

Manapság ennek a szerepnek a legfontosabb elemei szétosztásra kerültek az ifjú férj és feleség családjai között, s maga a tisztség megszűnt. Ettől persze előfordul, hogy egyik, vagy másik, néha mindkézt örömapa egy kicsit násznagynak érzi magát az esküvőn, s ha ezt az élményt kellő távolságtartással és a fiatalok tiszteletben tartásával éli meg, tulajdonképpen lehet nekünk is egy kedves, határozott, még adott esetben önjelöltsége ellenére is rendkívül kedves pszeudo-násznagyunk.

Akik nélkülözhetetlenek egy esküvőn – Az örömapa és az örömanya

A leendő férj és a leendő feleség szüleit egyaránt örömapának és örömanyának hívjuk, s ha olyan szerencsés helyzetben van a család, közülük mind a négyen részt vehetnek az esküvőn, méghozzá kiemelt szerepben.

Kimemelt szerepük azonban nem hoz magával feladatokat, ami nem véletlen. Ez a nmagy esemény ugyanis egy kicsit őróluk is szól, s az ifjú pár az esküvő több momentumában is kifejezi tiszteletét és szeretetét a szülők felé. Hiszen ők azok, akiknek köszönhetően most itt állhat az oltár előtt ez a két gyönyörű, fiatal ember. Mindezért pedig valóban nem lehetünk eléggé hálásak.

Ilyenkor persze félretesszük az évtizedek alatt felgyülemlett kisebb-nagyobb sérelmeket, melyek egyébként az esetek 99%-ában valóban eltörpülnek az esküvő fontossága mellett, s nagyon sok esetben ez az a kiváló alkalom, amikor szülő és gyermek végre megbocsáthatják egymásnak azokat a negatívumokat, melyeket esetleg elszenvedhettek a másik miatt. Sose jobb alkalom. Igaz ugyanakkor, hogy a komoly sbek feltépésének ez semmiképpen sem lehet megfelelő helye és ideje. Ezt azonban mind az örömszülők, mind pedig az ifjú pár jól tudja.

Kiemelt szerepük mellett kiemelt helyük is van a vacsoraasztalnál, hiszen ők lehetnek a legközelebb a friss házasokhoz. Ez pedig bizony így van rendjén.

Akik nélkülözhetetlenek egy esküvőn – A tanúk

Tanúk nélkül nincs esküvő. És bár a jogszabály szerint bárki lehet tanú, aki elmúlt 18 éves és irataival igazolni tudja adatait, ez az egész azért ennél szakrálisabb kérdés. 


És nem utolsó sorban a lelki vonatkozásait sem hagyhatjuk figyelmen kívül ilyetén választásunknak. A tanú, ahogyan a szó is mutatja, tanúsítja, szentesíti, hogy két ember egybeköti az életét. Tanúja van a férjnek, s tanúja van a feleségnek is, mindkét fél felől érkezik egy támasz, egy megerősítő (plusz) igen, a külvilág, a „törzs”, a „nemzetség” szimbóluma is egyben az, akit felkérsz erre a cseppet sem felelősségmentes szerepre. Mert látszólag csak arról van szó, hogy aláírnak egy papírt viszonylag rendeztett ruhában és támogató arckifejezéssel. Ám ők azok, akik áldásukat adják a frigyhez. Tulajdonképpen hasonló a szerepkörük a pap és az anyakönyvvezető szerepéhez, valahol a kettő között helyezhetőek el.

Nagyon jól fontold meg, ki lesz a tanúd! Ne válassz hirtelen, hacsak abban az esetben nem vagy, hogy pontosan tudtad mindig is, ki lesz majd a tanúd, ha egyszer eljön a Nagy Nap. Hatalmas kitüntetés, óriási megtiszteltetés elnyerni a tanú szerepét, ezért akit kiválasztasz, olyan legyen, akiről tudod, hogy képes lesz minden tekintetben megfelelni a feladatnak, mely nem kevesebb, minthogy életed egyik legfontosabb döntésének idején álljon melletted, támogatva Téged.

Akik nélkülözhetetlenek egy esküvőn – A koszorúslányok

Ők adják a menyasszony gyönyörű kíséretét, s nélkülük egyetlen nagyszabású esküvő sem lehet teljes. 


Az ókori időkben a koszorúslányok feladata volt, hogy a gonosz szellemeket elűzzék a leendő ara közeléből, s a teljes esküvői felkészülés időszakában segítették, támogatták a menyasszonyt. Bár ma sem árt, ha távol tartják a gonoszt, az mindeképpen igaz napjainban is a koszorúslányok feladatkörére nézve, hogy támogatniuk kell a menyasszonyt, amiben csak tudják. Ezért szokás közeli, nagyon erős barátságokra alapozni e pozíciót. Csak úgy ne kérj fel valakit a hecc kedvéért koszorúslánynak, főleg úgy ne, hogy nem ismeri jól társait, vagy tudod róla, hogy nem lesz együttműködő a többiekkel. Bizalmi és nagyon fontos feladatról van szó.

A koszorsúlányok segítenek a menyasszonynak felöltözni, de már a ruhapróbákon is gyakran ott vannak. Sőt! Ők szervezik a leánybúcsút is, tehát valóban érdemes jól megfontolni, hogy kiket válassz.

Hogy hányan legyenek? Erre nincsenek szabályok. De azért jó, ha legalább hárman vannak. Mindez természetesen nem vonatkozik azokra a kislányokra, akik a bevonulásnál a koszorúslányok sorait díszítve haladnak a menyasszonnyal. Ők minél többen vannak, annál cukibb, és persze annál meghatóbb lesz az oltár elé vonulás.

Fontos, hogy hajadonokból válassz koszorúslányokat. Persze adott esetben el lehet térni ettől, de mégis ez a szokásrend, mely ugyan nem megbonthatatlan, ám szép dolog, ha tiszteletben tartjuk.

Scroll to top