Egy esküvőn egészen biztosan elhangzik majd legalább egy beszéd. Az esetek túlnyomó részében inkább több. Nagyon nem mindegy hát, hogy ki tartja majd és mit mond…
Beszédet sok esetben az örömapák, az örömanyák, illetve a tanúk, a legjobb barátok szoktak tartani az esküvőn, de erre nincsenek kőbe vésett törvények. Az viszont nagyon fontos tény, hogy a beszédek alapvetően képesek befolyásolni az esüvő hangulatát. Mondjuk csak egy szélsőséges negatív példát (bocsáss meg, hogy negatívummal indítok, de fontos dologról van szó): ha valaki nagyon készül a beszédre ám annyira fél a megnyilatkozástól, hogy alkohollal igyekszik csökkenteni a félelmét, ám nem sikerül megtartani a mértéket, nos az igen kellemetlen. Ugyanakkor, csak hogy nézzünk azonnal egy pozitív példát is: ha valaki kiváló szónok, ráadásul nagyon közel áll a párhoz, garantáltan könnycseppeket csal majd nem csupán a násznép, de az ifjú pár szemébe is.
Nem kell tudnunk menyasszonyként, vőlegényként, hogy milyen beszédek készültek, hogy ki mit szeretne mondani, ám nem árt, ha az esküvő lebonyolításában segítő barátunk, vagy a ceremóniamester előzetesen informálódik a beszédek tartalmáról, vagy legalábbis legfőbb csapásvonalairól. Ilyenkor még van esély arra, hogy azokat egy kis átgondolására budzítsuk, akik improvizálni szeretnének mindenféle előzetes végiggondolás nélkül, s a lendő beszédek tervezett tartalma alapján akár még a sorrendet is össze lehzet állítani, persze ez utóbbira csak ritkán van szükség. Általában a „szónokok” önnön párhoz kapcsolódó szerepük alapján kerülnek sorra.
Beszédet erőltetni nem kell. Ezt inkább azoknak szeretném mondani, akik beszédre készülnek.
A természetesség, az egyszerű megfogalmazás általában biztos ütőkártyák. Nem szerencsés bonyolult mondantokba keveredni, mert a tartalom így könnyen elvész. Aki magát adja, ugyanakkor figyelemmel van hallgatóságára is, de mindenek előtt az ifjú párhoz intézi beszédét, egész biztosan segít feltenni azokat a kis csillagokat a nagy nap égboltjára.
