Elcsépelt közhely, ha azt mondjuk, ez a kérdés merőben szubjektív. Hiszen persze ahány ember, annyiféle vágy és megélés, ám mégis: vannak alapvető fontosságú dolgok, melyek egyszerűen meg kell valósuljanak ahhoz, hogy a pár elégedett legyen a Nagy Nappal.
Máris a szervezés körüli teendők összetettségével és a szervezésre fordítandó idővel kell kezdjük. Nagyon kevesen engedhetik meg maguknak, hogy hónapokon keresztül lényegében főállás-szerűen foglalkozzanak leendő esküvőjük minden egyes részletének kimunkálásán. Ebbe nagyon gyorsan bele lehet fáradni és nagy valószínűséggel segítség nélkül az eredményességgel is gondok lesznek. Ma már rengeteg ágazat kapcsolódik szervesen az esküvőszervezéshez, így mind a ruha, mind a díszlet, mind a vendéglátás, mind pedig szállás-transzfer kapcsán könnyedén találni a lehetőségeinkhez illeszthető szakszerű segítséget. Ezekkel pedig érdemes élni, mielőtt hetekkel az esküvőt megelőzően megkezdődne egyfajta kiégés a felvállalt feladatok és maximalizmus nyomása alatt.
Sok évtizedes tapasztalataink szerint akkor tud igazán jól elsülni minden, ha a pár már a kezdetek kezdetén professzionális segítséget kér, melyek közül is a teljeskörű esküvőszervezési opciók a legjobbak. Így valójában csak álmodni kell, az álmokat pedig egyfajta kirakósként egymáshoz illeszteni, a szervezést pedig rábízni azokra, akiknek ez a munkája. Mi a Visegrádi Esküvőnél erre törekszünk, s ha nem is beszéljük le a párokat az önálló munkálkodásról, de jó szívvel jelezzük, hogy szinte biztosan meg tudjuk oldalni az elképzeléseket, ha mesélnek nekünk azokról. Így egyben leszervezhető a leendő létszám ismeretében a ceremóniahelyszín, a transzfer, a vacsora helyszín, a zene, a fogások kérdése, az elszállásolás/távolabbi transzferek és tulahdonképpen minden, amit nagyon nehéz volna egy kézben tartani a Nagy Nap tökéletességéhez.
Ha a párnak csak egymásra kell figyelnie, s a névsor és a létszám összeálítására (és így is marad annyi minden, elég csak a ruhákra gondolni…), s nem végkimerülten érkeznek meg saját esküvőjükre, nos, valahol itt kezdődik a tökéletesség…