Kevesen tudják, a nálunk Visegrádon esküdő párok is rácsodálkoznak, amikor valamelyik beszélgetésünk során felmerül, hogy azok a menyecskeruhák, amelyek ma divatosak, felépítésükre nézve sokkal egyszerűbbek, mint mondjuk száz évvel ezelőtti őseik voltak.
És ez nem is csak kifejezetten magyar sajátosság.
Az esküvők világában napjainkra lényegében abszolút térhódítással győzött a 20. századi nyugati szokásrendszer. És bár mostanában egyre több pár keresi a hagyományos utakat az esküvőszervezésben, azért a fő sodor mégis a nyugat-európai stílé.
A menyecskeruhát éjfélkor veszi fel az ifjú feleség, ezzel szimbolizálva az átalakulást.
Innentől kezdve ő a lakodalom szó szerinti háziasszonya, s ekkor érezheti azt ténylegesen a fiatal férj is, hogy most már nem a menyasszonyát, hanem a feleségét tudja maga mellett.
A hagyományos magyar menyecskeruha egy, a menyasszonyi ruha különlegességeit magán hordozó, de annál azért jóval egyszerűbb ruha volt, legjellegzetesebb tulajdonsága a mai napig is a forgó-pörgő szoknyarész, hiszen az igazi tánc csak éjfél után kezdődik.
Összetett díszítése mára eltűnt, a menyecskeruha jellegében mostanra egy olyan, könnyedebb estélyi ruha, amely a későbbi alkalmakkor is bátran felvehető, még annak ellenére is, hogy színében a legtöbbször a bordó dominál.
Mert ma már senki sem érzi úgy, hogy egy bordó estélyi ruha múltja egy esküvő második központi ruhakollekciójának korai pályafutása.
Legyél Te is Visegrád fan – Kövess bennünket a Facebookon!
Kép forrása: www.world4.eu