türelem Archívum - Visegrádi Esküvő

Esküvő SzezON – hogy készüljünk vendégként most, hogy vége a karanténnak?

Végtelen hosszúságú várakozás után végre itt a felelős, de felszabadult ünneplések ideje.

Az elmúlt év alatt sokan újra és újratervezték az esküvőjüket, szinte biztos, hogy semmi sem az eredeti forgatókönyv szerint fog alakulni. Legyünk fokozottan megértőek és rugalmasak, könnyen lehet, hogy az átszervezések váratlan fordulatokat hozhatnak, de sebaj! A felkészült szolgáltatók biztosan kellő humorral és szakmaisággal tudják kezelni a helyzetet, ha megőrizzük a jó hangulatunkat.

Könnyen lehet, hogy az éves kimaradás miatt most egyszerre érkezik a sok meghívás, az amúgy is zsúfolt nyárban így végképp előfordulhat dátumütközés. Erre érdemes nagyon figyelni, ha megtörtént az elkerülhetetlen, akkor pedig tisztán kommunikálni az érintett párokkal, nehogy egy félreértés miatt fájdalmas csalódás árnyékolja be a nagy napot. A felelős és igényes helyszínek mind fokozottan figyelnek most a szabályok és keretek betartására, segítsük ezt a munkát azzal, hogy mi is körültekintően tartjuk az ajánlott előírásokat. Mindezek mellett élvezzük ki a felszabadult örömet, segítsük a párokat, legyünk megértőek, együttműködőek és türelmesek.

Egy egyszerű tipp, ha épp az esküvőtöket szervezitek: Ne hallgassatok mindenkire!

A talán negatívan ható felhang ellenére most egy egészen szívmelengető, sok éves tapasztalatból táplálkozó jótanács következik.

Öreg hiba – ahogyan mondani szokás -, ha mindekinek megpróbáltok engedni egy kicsit az esküvőszervezés során. Ebből lesznek a habos-babos, de mégis trendi, hipszter, de közben székely, katolikus, de alapjaiban buddhista és kaotikus megoldások. Ha van egy vítiótok, azt nem érdemes veszni hagyni.

Mindannyian úgy vagyunk vele, hogy nem szeretnénk megsérteni a nagymamát, a dédit, de a fiatal rokonokat és a barátokat sem, ugyanakkor van eg alap ötletünk, amit jó lenne véghezvinni, ellenben mindeki azt sugallja, hogy „bár az esküvő rólatok szól, azért nem hagyhatjátok figyelmen kívül szeretteitek kívánságait sem”. A „teljesen” szó hiányzik innen leginkább. Ezredjére is meg kell tehát állapítanunk: aurea mediocritas…
Ha mindekinek kedvezni akartok egy kicsikét, akkor jön az eklektikus eredmény, amit biztos, hogy nem akartok, mert akárhonnan is nézzük az egészet, erre a napra tényleg Ti fogtok igazán emlékezni hosszú távon.

Természetesen érdemes meghallgatni minden tanácsot, mert a türelem csodákra képes. Akár arra is, hogy teljességgel figyelmen kívül hagyhassatok egy rakás értelmetlen és egymással tökéletesen szembe menő jótanácsot. A legtöbben csak szeretnék, hogy ők is javasolhassanak egyet s’ mást és tökéletesen beérik ennyivel. A többieket pedig tudni fogjátok „kezelni”, ha szükséges. Mert tudnotok kell: nem az a cél, hogy a túlbuzgókat erélyesen helyre tegyétek, hanem az, hogy az esküvő olyan módon és olyan formában kerüljön megszervezésre, ahogyan Ti szeretnétek. Higgyétek el, éppen elég nehéz lesz a létszám és a vendéglista véglegesítése (ez tényleg nagyon nehéz feladat), egész egyszerűen kivitelezhetetlen, hogy mindne egyes véleménnyel a maga nemében foglalkozni tudjatok, s azokat ha óvatosan is, de be tudjátok építeni az esküvőbe.

És a legfontosabb: jobb, ha előre tudjátok, hogy hosszú távon senki sem fog megsértődni azon, ha végül ötleteit nem látja viszont az esküvőn. Egy pár kedves mondat és egy ölelés elég lesz még akkor is, ha esetleg szemrehányó mondatokat éreznétek megformálódni az „ötletgazdák” részéről. Mert a türelem tényleg rózsát terem.

Türelem és szeretet – Az örömszülők

Címünk első két főneve minden bizonnyal (és persze ideálisan) a legfontosabb két szó, amikor az esküvőszervezés során az örömszülők szóba jönnek. Lehet, hogy egy kicsit nehéz lesz velük, de hidd el, jót akarnak!

Persze a legtöbb esetben nem is azzal van a probléma, hogy elhiggyük, valóban jót akarnak, sokkal inkább azzal, hogy esetenkénti túlbuzgóságukat nem mindig könnyű tolerálni. Van olyan örömszülő, akinek ilyenkor egó-túltengése támad és mindent a saját képére és elgondolásaira szeretne formálni, míg mások egész egyszerűen kivonják magukat az egész szervezkedésből, azonban minden új fejlemény hallatán negatív véleményüknek adnak hangot (hogy finoman fogalmazzunk). Fontos mindvégig tudni, hogy ebben az időszakban ők egy kicsit (vagy nem is kicsit) arra kell felkészüljenek, hogy a fogalom lényegisége szintjén elveszítsék gyermeküket, s átadják őt egy új életnek, átkísérjék őt egy olyan helyre, ahol legközelebb már csak akkor beszélhetünk gyerekkorról, ha megérkezik az első unoka…

Türelmesnek és szeretettelinek kell lennetek irántuk. A legkönnyebben úgy lehet oldani az esetleges feszültséget, ha bevonjátok őket az esküvőszervezés folyamataiba, méghozzá egy-egy ügyesen, okosan megválasztott feladatkör feléjük történő kiszervezésével. Mondjuk apu intézze a szállóvendégek elhelyezése körüli logisztikai teendőket, míg anyu a teremdíszítés kérdéseivel bíbelődik (ez utóbbi már némileg veszélyesebb terep talán). Ha megtaláljátok a megfelelő feladatot, ugyanakkor szépen kommunikáljátok szüleitek felé, hogy örülnétek a segítségnek, de a legjobb a hatékonyság és a feladatleosztás, egész biztos, hogy könnyebb lesz. Sőt! Könnyen lehet, hogy semmiféle aránytévesztés és probléma nem adódik majd.