Open post
szerelem

“Lazán, de azért ne túl lazán!” Az esküvő nem csak egy party!

Ha nagyon könnyen is veszitek az élet legsúlyosabb fordulatait és akadályait, kihívásait és nagy alkalmait is, azért ne feledjétek, hogy ez az ESKÜVŐTÖK!

szerelem


Vannak, aki úgy gondolnak az esküvőre is, mint a legtöbb nagyobb szabású bulira, ahol ezúttal lesz egy pár idősabb rokon is ugyan, de ők 11 felé már egész biztosan elmennek haza, tehát onnantól mehet a party. Ez még akkor sincs így egészen, ha voltatok már olyan esküvőn, ami így zajlott le és vendégként hatalmas estének könyveltétek el. Arról ugyanis nagyon kevés szó esik ilyenkor, hogy a családon belüli, sokszor egészen súlyon megsértődések alapjait adhatja egy-egy könnyelmű buliként felfogott esküvő.

Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy ne a saját kedvetekre szervezzétek a nagy napot, ami mindenek előtt és első sorban Rólatok kell szóljon, de legyetek figyelemmel lehetőség szerint a rokonságra is. Mert egy nem annyira ütős bulit a barátok egész bizutosan megbocsájtanak, míg valami számára teljesen érthetetlen és azonosulhatatlan performanszot a nagymama, vagy épp anyu, apu már nem biztos, hogy maradandó sérülések nélkül átvészel.

Az esküvő akkor a legjobb, ha Benneteket tükröz, ez nem vitás. De legyen valóban akármilyen modern szellemű is egy ifjú pár, akkor dönt jól, ha az esküvő felépítését és jellegét tekintve tudatosan és megfontoltan jár el már a szervezés során. Véletlenül, vagy esetleg figyelmetlenségből semiképpen sem jó, ha megbántotok kár egyetlen közeli hozzátartozót is.

Open post
11866

Türelem és szeretet – Az örömszülők

Címünk első két főneve minden bizonnyal (és persze ideálisan) a legfontosabb két szó, amikor az esküvőszervezés során az örömszülők szóba jönnek. Lehet, hogy egy kicsit nehéz lesz velük, de hidd el, jót akarnak!

11866

Persze a legtöbb esetben nem is azzal van a probléma, hogy elhiggyük, valóban jót akarnak, sokkal inkább azzal, hogy esetenkénti túlbuzgóságukat nem mindig könnyű tolerálni. Van olyan örömszülő, akinek ilyenkor egó-túltengése támad és mindent a saját képére és elgondolásaira szeretne formálni, míg mások egész egyszerűen kivonják magukat az egész szervezkedésből, azonban minden új fejlemény hallatán negatív véleményüknek adnak hangot (hogy finoman fogalmazzunk). Fontos mindvégig tudni, hogy ebben az időszakban ők egy kicsit (vagy nem is kicsit) arra kell felkészüljenek, hogy a fogalom lényegisége szintjén elveszítsék gyermeküket, s átadják őt egy új életnek, átkísérjék őt egy olyan helyre, ahol legközelebb már csak akkor beszélhetünk gyerekkorról, ha megérkezik az első unoka…

Türelmesnek és szeretettelinek kell lennetek irántuk. A legkönnyebben úgy lehet oldani az esetleges feszültséget, ha bevonjátok őket az esküvőszervezés folyamataiba, méghozzá egy-egy ügyesen, okosan megválasztott feladatkör feléjük történő kiszervezésével. Mondjuk apu intézze a szállóvendégek elhelyezése körüli logisztikai teendőket, míg anyu a teremdíszítés kérdéseivel bíbelődik (ez utóbbi már némileg veszélyesebb terep talán). Ha megtaláljátok a megfelelő feladatot, ugyanakkor szépen kommunikáljátok szüleitek felé, hogy örülnétek a segítségnek, de a legjobb a hatékonyság és a feladatleosztás, egész biztos, hogy könnyebb lesz. Sőt! Könnyen lehet, hogy semmiféle aránytévesztés és probléma nem adódik majd.