Open post
easyrider10-e1563053922353

Esküvői illemszabályok “born to be wild” típusú meghívottaknak (2.)

A múlt alkalommal kimaradt néhány fontos szabály, melyekkel a legvadabb esküvői meghívottak számára szeretnénk egy rövid, de hasznosnak vélt know how összeállításával segédkezni abban, hogy ne rúgják ki őket a helyszínről ideje korán (kilenc előtt). Pótoljuk!

easyrider10-e1563053922353

Ne drámázz a barátnőddel!

Igaz, hogy általában a nőket szokták azzal vádolni, hogy valami apróságon kikészülnek és azonnal ordibálásban és asztalborogatásban törnek ki, azonban a részeg férfiak esetében sem teljesen ritka az efféle viselkedésforma. Ezúttal azonban tartózkodjunk a hasonló megnyilvánulásoktól, mert 1.: senkit sem érdekel; 2.: senkit sem érdekel.

Mindenki imádja a stílusod, de próbálj meg az alkalomhoz öltözni

Már amennyiben nem szerepel a meghívón, hogy nincs dress code. Ha nem szerepel, hogy van dress code, az minden bizonnyla (99% körüli eséllyel) azt jelenti, hogy van, tehát hagyd most egy kicsit a Shelly’s bakancsot hawaii inggel és kérj kölcsön a bátyádtól egy közepesen nem rossz zakót, plusz egy hozzá a lehetőségek szerint leginkább illeszkedő nadrágot.

Nem baj, hogy szerinted “semmi értelme a papírnak, a szerelem a lényeg”

Végezetül még egy lényeges dolog (ne feledjük azonban, hogy az ilyen lényeges dolgok tárháza az ifjú pár habitusától függően akár kiapadhatatlan, vagy akár a végtelennel is konvergáló lehet): ne hangoztasd, hogy szerinted hülyeség az esküvő, mert úgyis csak egy papír. Ezzel már úgyis előálltál a legénybúcsún (ha a vőlegény baráti köréből érkeztél), ott sem volt túl nagy sikere, itt viszont az is lehet, hogy mindenféle tapintatlanságot félretéve egész egyszerűen kikísérnek a helyszínről, ha az addigi kellemetlenségeket még le is nyelték. A kísérő személy sokszor az egyik örömapa szokott lenni, hiszen ő már elég sok mindent látott és ezen az estén valahogy nem akar még többet.

Féktelen vadság. Vulkánszerű ösztönkitörések. Maximumra hajtott individualizmus. Nos, amennyiben meghívtak egy esküvőre, melynek intézményrendszerével alapvetően nem értesz egyet, ráadásul féktelenül vad vulkánszerű ösztönkitöréseket produkálsz napjában többször is, valamint úgy érzed, hogy a társadalomtörténet individualizmus kérdéskörét érintő fejezetei számodra arc poetica értékűek; keress magadnak valami hatékony elterelő akármit az esküvő idejére, vagy légy belátó és hivatkozz inkább önfeledten egy épp aznapra eső berlini gánzenrózisz koncertre.